Tantárgy adatlapja
Elsajátítandó ismeretanyag: Az anyanyelvi nevelés és az irodalom szerepe az óvodapedagógiában. A gyermekirodalom funkciói. A mese és valóság; a befogadás alaptényezői (kettőstudat). Gyermekfolklór: dajkarímek, mondókák. Népmese alműfajai: láncmese, állatmese, fabula, tündérmese, reális mese, tréfás mesék (rátótiádák, bolondmesék, csalimesék). Mesék morfológiája. Grimm-mesék. Magyar népmesék. Kisepikai műfajok: közmondások, szólások, találós kérdések, nyelvtörők, rigmusok, vicc. A mesemondás körülményeinek megteremtése, a megvalósulás lehetséges formái. A népmese és a műmese kapcsolata. A műmese műfaji sajátosságai és lélektani-pedagógiai vonatkozásai.
Kialakítandó kompetenciák: A tantárgy jellegéből (irodalmi+módszertani) adódóan egyszerre kíván irodalomtörténeti, irodalomelméleti jártasságot, műelemzési készséget, didaktikailag szakszerűséget, s mindezekhez szuggesztív előadói tehetséget. Nyitottság, tájékozottság úgy az irodalomban (gyerekregények, verses kötetek, antológiák forgatása), mint a szakirodalomban (szakfolyóiratok, pedagógiai kiadók frissen megjelenő kiadványai).
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Bettelheim, Bruno, A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, Budapest, Corvina, 2013. ISBN 978-963-13-6018-9
Boldizsár Ildikó, Varázslás és fogyókúra: mesék, mesemondók, motívumok, Budapest, Kijárat, 1997. ISBN 963-85-6965-4
Dankó Ervinné, Irodalmi nevelés az óvodában, Budapest, Okker, 2004. ISBN 963-9228-83-4
Komáromi Gabriella, Gyermekirodalom, Budapest, Helikon, 2001. ISBN 963-208-725-9
Ajánlott irodalom:
Bálint Péter (szerk.), A meseszövés változatai, Debrecen, Didakt, 2003. ISBN
963-214-047-8
Boldizsár Ildikó, Mesepoétika, Budapest, Akadémiai, 2004. ISBN 963-05-8178-7
Propp, Vlagyimir Jakovlevics, A mese morfológiája, Budapest, Osiris, 1995. ISBN 963-389-701-7
Tarbay Ede, Gyermekirodalomra vezérlő kalauz. A gyermek- és ifjúsági irodalom történetének iránytűje, Budapest, Szent István Társulat, 1999. ISBN 963-361-079-6
Tölgyessy Zsuzsanna, Útmutató a gyermekirodalom és az ifjúsági irodalom tanulmányozásához, Esztergom, VJKTK, 2005.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri az óvodai nevelés szakterületének alapvető dokumentumait, tisztában van az óvodai nevelés általános céljaival, feladataival, a tevékenységi formák tartalmaival és ezek összefüggéseivel.
Ismeri az óvodai nevelésben alkalmazható tervezés különböző szintjeit, a tervezés elméletét és módszertanát, az egyes szintek összefüggéseit, sajátosságait.
Tisztában van a művészeteknek az óvodás gyermek személyiségfejlődésében betöltött szerepével és hatásrendszerével.
Ismeri a 3–7 éves gyermek személyiségének kibontakoztatásához, az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő differenciált stratégiákat és módszereket, ezek kiválasztásának és alkalmazásának szempontjait, lehetőségeit.
Érti az összefüggést a 3–7 éves gyermek fejlődését meghatározó spontán és tervszerű környezeti hatásrendszer, a direkt és indirekt nevelési módszerek, valamint az óvodai nevelés tevékenységi formáiban megvalósuló tanulási folyamatok között.
b) képességei
Pedagógiai, pszichológiai, társadalomismereti és módszertani ismereteit az óvodai nevelés pedagógiai gyakorlatában adaptív módon, a gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőit, valamint a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe véve alkalmazza.
A 3–7 éves gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőinek és egyéni sajátosságainak ismeretében meghatározza és kiválasztja a megfelelő nevelési, fejlesztési célokat, feladato
kat és tartalmakat, képes a pedagógiai folyamat differenciált irányítására-facilitálására, elemzésére és értékelésére.
Adaptív módon épít a 3–7 éves gyermekek eltérő személyiségére, előzetes tapasztalataira, tudására, kompetenciáira, életkori sajátosságaira.
A gyermeki önkifejezést, a művészeti ágakhoz kapcsolódó befogadó és alkotó tevékenységeket szakszerűen támogatja.
c) attitűdje
Elkötelezett a 3–7 éves gyermek és a gyermekcsoport tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezését és bővítését elősegítő stratégiák, módszerek, tevékenységek megválasztása és a támogató környezet kialakítása iránt.
Elfogadja, hogy az óvodai nevelés gyermek-, játék- és tevékenységközpontú, befogadó, az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
Nyitott a szimbolikus önkifejezési formák irányába, művészeti tevékenységekben szívesen vesz részt.
Felelősséget vállal a gyermekek nemzeti identitásának alakításában és erősítésében.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséggel tartozik az óvodás korú gyermek személyiségének sokoldalú, harmonikus kibontakoztatásáért, az egészséges fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi, tárgyi környezet megteremtéséért.
Óvodapedagógiai, szakmai tevékenységén túl felelősséget vállal saját intézménye küldetéséért és a hazai óvodaügy nemzetközileg is elismert értékeinek megőrzéséért.
