Tantárgy adatlapja
A kurzus megismerteti a hallgatókat az arculat és a hírnévmenedzsment, a Public relations speciális részterületeinek legfontosabb fogalmaival, úgy mint magával a hírnévvel, ill. annak legfontosabb pszichológiai tudományterületről származó kategóriájával, az imázzsal. A kurzus az arculatra úgy tekint, mint a szervezet mindennemű imázs minősítő tevékenységére. Tárgyalja a hírnév összetevőit, egymásra gyakorolt hatásukat, áttekinti a hírnév vagyonként történő értelmezésének törekvéseit. A hallgatók megtanulják a hírnévhányados alkotóelemeit, jellemzőit, az imázs típusait, csoportosítását. Központi eleme a kurzusnak a hírnév-imázs-arculat különbségeinek tisztázása, a fogalmak egymáshoz való viszonyának értelmezése. Gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogyan szükséges gondoskodni a szervezet hírnevéről, miként vesznek részt a reputáció menedzselésében az arculat tartalmi és formai elemei, ill. milyen stratégiai összefüggései vannak a hírnévmenedzsmentnek. A tanegység olyan szemléletet igyekszik a hallgatókban kialakítani, amely vagyonként tekint a hírnévre, és rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, amelyek szükségesek a szervezet hírnevének megőrzéséhez. Központi eleme a kurzusnak a hírnévmérés legújabb módszereinek megismerése.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
NYÁRÁDI Gáborné – SZELES Péter, Public Relation I., Budapest, Perfekt, 2005. 209-317. ISBN 9633945925
SZELES Péter, A hírnév ereje, Budapest, Alapítvány a public relations fejlesztéséért, 2001. 15-126., ISBN 9638537973
SÓS Péter J., Minennapi PR-ünk, Budapest, B. Swan Partners, 2011. 7-68., ISBN 9630822381
SZELES Péter, Hírnévmenedzsment, Budapest, Révai Digitális Kiadó, 2013. 13-94, 173-283. ISBN 978963239093-2
="cs43AFF24">Ajánlott irodalom:
RIES, Al – RIES Laura, A PR tündöklése és bukása, Budapest, Geopress Zrt., 2005, 93-186. ISBN 9639508063
WILCOX, Dennis L. – CAMERON, Glen T., Public Realtions: Strategies and Tactics, Allyn & Bacon, 9th. Edition, 2009. ISBN 020558148
MÓRICZ Éva, Reklámpszichológia, Budapest, BKE, 1999. 67-84., ISBN 9635032218
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról.
Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
b) képességei
Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
d) autonómiája és felelőssége
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
