A kurzus célja megismerkedni azon fordulat elméleti hátterével, amely révén az irodalomtudományból kultúratudomány lett.

Az elméleti háttér egy részét a felvilágosodás korának diskurzusa adja, különös tekintettel a német kontextusra. Egy másik része a huszadik század klasszikus német és nem-német elméletéből szemezget, majd a kurzus végén áttekintjük a kultúratudomány fogalmát.

Tematika:

I.

PUFENDORF: A természetjog és a nemzetközi jog (Német kultúraelméleti tanulmányok I., 183-200)

HUMBOLDT: Az ember művelődésének elmélete (NKT I., 382-385)

SCHILLER: Levelek az ember esztétikai neveléséről (ford. Papp Zoltán, Atlantisz, kiválasztott részletek)

II.

ELIAS, Norbert: A ‘kultúra’ és a ‘civilizáció’ ellentétének szociogenezise Németországban 1938/1968  63-69. és 86-90. In. N. Elias: A civilizáció folyamata (Gondolat, Bp. 2004)

III.

FOUCAULT, Michel: Az értelmiség és a hatalom. A Deleuze – Foucault vita In. M. Foucault: Nyelv a végtelenhez. Tanulmányok, előadások, beszélgetések Sutyák Tibor (Szerk.) (Latin Betűk, Debrecen, 2000) pp. 241-251.

GEERTZ, Clifford: A művészet mint kulturális rendszer, 1983. In. C. Geertz: Az értelmezés hatalma (Osiris, Bp. 2001)

BOURDIEU, Pierre: A tiszta esztétika történeti genezise. Ford. Varga Zoltán In. HÁZAS Nikoletta (Szerk.): Változó művészetfogalom – kortárs frankofón művészetelméleti tanulmányok (Kijárat Kiadó, Bp. 2001) pp. 95-106.

IV.

TAKÁTS József: A Kulcsár Szabó-Iskola  És A "Kulturális Fordulat". Jelenkor 2004/11: 1165-77.

Szakirodalom:

Sári B. László (Szerk.): A Kritikai kultúrakutatás. Helikon 2005/1-2.

Thomka Beáta (Szerk.): A kultúra narratívái. Budapest, Kijárat, 1999.

Wessely Anna (Szerk.): A kultúra szociológiája. Budapest, Osiris - Láthatatlan Kollégium, 2003.

Követelmények:

Órai aktív részvétel

Kiselőadás

Rövid saját írásos álláspont