A kutatószeminárium az Oszmán Birodalom határrégióit vizsgálja és elemzi. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy az egyes társadalmak és kultúrák hogyan alakultak át és hogyan reagáltak arra a folyamatra, hogy az Oszmán birodalom határrégióivá váltak. Hogyan hatott az Oszmán Állam kialakulása, közigazgatása és berendezkedése az oszmán határvidékekre? Először megkíséreljük meghatározni az Oszmán Birodalmon belüli határvidékek fogalmát. A földrajzi meghatározást nagyban körvonalazza az Oszmán Birodalom terjeszkedése és elhelyezkedése Európában és Ázsiában, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger, az arab tartományok és az Indiai-óceán. A kurzus az Oszmán birodalmon belüli pluralitás, a centrum és a periféria, a birodalmak közötti politikai és kulturális kölcsönhatás, valamint a határvidékek szerepével is foglalkozik, az Oszmán Birodalom huszadik századi felbomlását követően is. Ez a kurzus elsősorban azon hallgatók számára lehet vonzó, akiket a Közel-Kelet, Közép-Európa és a Földközi-tenger térségének határvidékei és birodalmai érdekelnek.

A hallgatók olyan történelmi jelenségekkel foglalkoznak, mint a rombolások és a romok, és közelebbről megismerkednek az ide kapccsolódó foglalkozó legújabb antropológiai kutatásokkal. A szemináriumon olyan elméleti megközelítésekről és etnográfiai írásokról olvasnak, amelyek romokról írnak, különböző földrajzi helyszínekről, azok összehasonlításáról. A hallgatók egy-egy adott helyszínt választanak, ahol romok találhatóak, és erről írják a szemináriumi dolgozatukat.

Kötelező és ajánlott irodalom:

Kötelező és ajánlott irodalom:

Donald Quataert, The Ottoman Empire, 1700 – 1922. Cambridge University Press. 2005.

Sándor Őze: Apocalypticism in Early Reformation Hungary (1526-1566). Leipzig, 2015

Daniel Goffman: The Ottoman Empire and Early Modern Europe. Part of New Approaches to European History. Ball State University, Indiana, 2002.

Palmira Brummet, “Mapping Empire and Turks on the Map,” in Mapping the Ottomans: Sovereignty, Territory, and Identity in their Early Modern Empire, (Cambridge: University Press, 2015),

Colin Heywood. “The Frontier in Ottoman History: Old Ideas and New Myths,” in D. Power and N. Standen (eds.), Frontiers in Question: Eurasian Borderlands, 700-1700 (London: Macmillan Press, 1999), 228-250.

Victor Turner, "Liminality and Communitas," in The Ritual Process: Structure and Anti-Structure (Chicago: Al<line Publishing, 1969), 359-374.

Linda Darling, “Political Literature and the Development of an Ottoman Imperial Culture in the Fifteenth Century”, Journal of the Ottoman and Turkish Studies Association, Vol. 1, No. 1-2 (2014). 57-69

Linda Darling, “Political Literature and the Development of an Ottoman Imperial Culture in the Fifteenth Century”, Journal of the Ottoman and Turkish Studies Association, Vol. 1, No. 1-2 (2014). 57-69

Linda T. Darling, “Contested Territory: Ottoman Holy War in Comparative Context”, Studia Islamica, No. 91 (2000), pp. 133-163

Jane Hathaway, Arab Lands under Ottoman Rule 1516-1800, (New York: Routledge, 2008), 1-21.

Andrew Hess, “The Ottoman Conquest of Egypt (1517) and the Beginning of the Sixteenth-Century World War” International Journal of Middle East Studies, 1973, 55-56.

Tijana Krstic, “New Directions in the Study of Conversion to Islam in Ottoman Rumeli Between the Fourteenth and the Seventeenth Centuries: Reconsidering Methods, Theories, The Ottoman Conquest of the Balkans: Interpretations and Research Debates, Oliver Jens Schmitt, ed, (Vienna: Austrian Academy of Sciences Press. 2016)

Paul Robert Bagocsi, “Bulgaria, Serbia, Bosnia, and the Ottoman Empire, 14th–15th centuries,” Historical Atlas of Central Europe, Toronto: University Press (2018), 27-30.

Gabor Agoston,“The Image of the Ottomans in Hungarian Historiography”, Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, Vol. 61, No. 1/2 (March 2008), pp. 15-26

Aptullah Kuran, “A Spatial Study of Three Ottoman Capitals: Bursa, Edirne, and Istanbul”, Muqarnas, Vol. 13 , (1996), pp. 114-131

Metin Heper,“Center and Periphery in the Ottoman Empire: With Special Reference to the Nine

teenth Century,” International Political Science Review, 1980.

Fariba Zarinebaf, “Intercommunal Life in Istanbul During the Eighteenth Century,” Review of Middle East Studies, Vol. 46, No. 1 (Summer 2012), pp. 79-85

Giancarlo Casale, “Empire of the Mind” and “Selim the Navigator” in The Ottoman Age of Exploration, (Oxford: Oxford University Press), 3-33.

Linda Darling, “The Mediterranean as a Borderland,” :Review of Middle East Studies,Vol. 46, No. 1 (Summer 2012), pp. 54-63.

Amy Singer, “Enter Riding on an Elephant: How to Approach Early Ottoman Edirne,” Journal of the Ottoman and Turkish Studies Association, Vol. 3, No. 1 (May 2016), pp. 89-109

George Bournoutian, “The Iran-Turkey-Armenia Borders as Depicted in Various Maps, Iran & the Caucasus,” Vol. 19, No. 1 (2015), pp. 97-107.

Svetlana Ivanova, “The Empire’s “Own” Foreigner: Armenians and Acem Tüccar in Rumeli in the Seventeenth and Eighteenth Centuries”, Oriente Moderno, Nuova serie, Anno 22 (83), Nr. 3, The Ottoman Capitulations: Text and Context (2003), 681 - 703.

James Hankins: “Renaissance Crusaders: Humanist Crusade Literature in the Age of Mehmed II,” Dumbarton Oaks Papers, Vol. 49, Symposium on Byzantium and the Italians, 13th-15th Centuries (1995), pp. 111-207

Chris Gratien, “The Sick Mandate of Europe: Local and Global Humanitarianism in French Cilicia, 1918– 1922”, Journal of the Ottoman and Turkish Studies Association , Vol. 3, No. 1 (May 2016), pp. 165-190.

Michael Reynalds, Shatter Empires: The Clash and Collapse of the Ottoman and Russian Empires, 1908-1919, 121; 47; 82–81.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

- Az oszmán határvidék történelmi narratívájának megismerése és megértése

b) képességei

- Egy féléves kutatási téma kiválasztása és kidolgozása (az Oszmán Birodalom történelmén belül)

- A határvidék mint teoretikus keretrendszer megértése, és e keretrendszer alkalmazása az oszmán történelem esetében.