Tantárgy adatlapja
A kurzus elvégzése során a hallgatók megismerkednek a belső kommunikáció területeivel és eszközrendszerével, valamint a belső kommunikációs stratégiaalkotás folyamatával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókkal. A kurzus célja továbbá a belső PR és a HR közötti kapcsolódási lehetőségek és határterületek megismertetése is, ennek menetében betekintést engedve a munkapszichológia és szervezetszociológia gyakorlati mintázataiba.
A belső PR (internal communication) vállalaton belüli kommunikációt jelent, amely magában foglalja a munkatársi kapcsolatokat, a tulajdonosi és menedzsmenti kapcsolatokat, a vezetők és alkalmazottak közötti kapcsolatokat, a vezetői és érdekképviseleti kapcsolatokat, valamint a belső szervezeti egységek közötti kommunikációt. A kurzus kitér a különböző szervezettípusoknak megfelelő, testreszabott belső kommunikációs megoldások bemutatására, valamint a belső PR-ben alkalmazott online közösségépítési technikák ismertetésére is. A belső kommunikáció jelentősége és funkciói mellett a belső PR speciális céljainak és eszközeinek megismerése is feladat. Olyan esettanulmányokat ismertetnek és terveket készítenek a hallgatók, melynek keretében készségszinten lesznek képesek megoldani a területhez tartozó feladatok mindegyikét.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Nyárádi Gáborné - Szeles Péter: Public Relations I-II. Perfekt, Budapest, 2005. II./ 11-60. ISBN 9789633946060
Fehérvári Ágnes - Szeles Péter: A vállalat belső kommunikációja 1. és 2. rész In: Munkaügyi Szemle, 2001. november-december.
Galánfi Csaba: A belső PR mint nyereségnövelő eszköz. In: PR Mappa II. sorozat 3. füzet, 2002. Geomédia Kiadó, 1-38.
Bakacsi, Gyula.: Szervezeti magatartás és vezetés. KJK Kerszöv, Budapest, 2004. 225-253. ISBN 9639585491
http://www.s
ze.hu/fk/jegyzet/Szervezeti%20magatart%E1s%20%E9s%20vezet%E9s.pdf
Borgulya Istvánné - Vető Ágnes Ágota: Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. ISBN 9789630588362
Ajánlott irodalom:
Kukoda Bernadett: A belső PR aspektusai. In: Marketing menedzsment, 1996. 30. évf. 5. szám.
Klein Sándor: Vezetés- és szervezetpszichológia. SHL Hungary, Budapest, 2001. ISBN 963-00-7008-1
Borgulya Istvánné: Kommunikáció. In Karoliny Mártonné és munkatársai (szerk.): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. KJK Kerszöv, Budapest, 2013. ISBN 9789632951089
Klein Balázs - Klein Sándor: A szervezet lelke. Edge 2000 Kiadó, Budapest, 2012. ISBN 9789639760226
Klein, Sándor: Kommunikáció a szervezetben. In: Vezetés-és szervezetpszichológia. SHL könyvek, Budapest, 2002. 415. ISBN 963-202-838-4
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
b) képességei
Alapfokú elméleti felkészültségére építve képes kidolgozni a társadalmi kommunikáció színterein zajló folyamatok valóságos viszonyait feltáró, a tények vizsgálatára irányuló munkahipotézisét, az ennek vizsgálatára szolgáló legalkalmasabb empirikus módszert és a feldolgozás folyamatának koncepcióját.
Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
c) attitűdje
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és m&
oacute;dszertani újításokkal szemben.
d) autonómiája és felelőssége
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.