Tantárgy adatlapja
A félév során a hallgatók megismerkednek a kulturális antropológia alapfogalmaival, kutatási területeivel, jelentős képviselőivel, az antropológiai kutatás módszereivel, illetve az antropológia sajátos kérdésfelvetéseivel és az azokra adott specifikus válaszokkal.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
BARLEY, Nigel (2006) Egy zöldfülű antropológus kalandjai. Feljegyzések a sárkunyhóból. Budapest, Typotex, 2006. ISBN 9789632790503
BOHANNAN, P.- GLAZER, M. (eds.) (1997) Mérföldkövek a kulturális antropológiában. (Morgan, Tylor, Mauss, Steward, White, Boas, Sapir, Whorf, Benedict, Linton, Malinowski, Radcliffe-Brown, Lévi-Strauss, Turner, Geertz) Budapest, Panem 1997. ISBN 9789635454631
HESZ Ágnes (2014). A vallás, az antropológia és az antropológusok. Ethnographia 125(2), 216-233.
KISDI Barbara: A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei. PPKE BTK - Akadémiai Kiadó, 2018. ISBN 9789634542575
https://mersz.hu/kiadvany/342/
NAGY Károly Zsolt (2019) A kulturális antropológiai terepmunka módszertana. Tabula 20 (1-2). pp. 1-33. http://real-j.mtak.hu/21169/1/tabula_2019_1-2.pdf
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató ismeretei elmélyülnek a kulturális antropológia tudományának történetében, módszertanában, kérdésfelvetéseiben és kultúraspecifikus válaszaiban.
Ismeri és érti azokat az összefüggéseket, amelyek a társadalom szaktudományos értelmezéseihez az általános alapokat képezik.
A kultúrák sokféleségének és hasonlóságá
nak elemzése során kitágul a hallgatók tárgyi tudása a világ népeiről és közösségeiről.
b) képességei
A hallgató képessé válik a sajátjától eltérő kulturális csoportok vizsgálatára.
c) attitűdjei
A hallgató képessé válik a sajátjától eltérő társadalmak jellemzőinek holisztikus és nem etnocentrikus szemlélésére.
A hallgató képessé válik a másik kultúra émikus megközelítésére.
d) autonómiája és felelőssége
A tanulók felelősséget éreznek a másságból fakadó kulturális problémák kezelésében.
