Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja a mentálhigiénés családkonzultáció szempontjából legfontosabb és leggyakoribb pszichés zavarok megismerése. A kurzus alapvetően két fontos tárgykörre osztható, általános pszichopatológiára, amelynek során a hallgatók megismerkednek a normalitás fogalmával, kritériumaival és az ahhoz viszonyított kóros működések sajátosságaival, és a leíró pszichopatológiára, amely tartalmazza a legfontosabb mentális zavarok tüneteinek ismeretét, a zavarok etiológiáját, és kezelési lehetőségeiket, beleértve a biológiai gyógymódok alapjait, és a pszichoszociális beavatkozásokat.
A félév első felében az általános pszichopatológiai rész során a legfontosabb pszichés struktúrák mentén ismerkednek meg a hallgatók a leggyakoribb működési zavarokkal, sorra véve az érzékelés, a gondolkodás, az affektív és a konatív struktúra, valamint a tudat funkcióit és zavarait.
A kurzus második felében megismerkednek a legfontosabb pszichés zavarokkal, és az azokhoz tartozó DSM-5 kategóriákkal, tünetekkel. Ezek áttekintés az alábbi klasszifikáció mentén történik:
Az idegrendszer fejlődési zavarai
Szkizofrénia spektrum és más pszichotikus zavarok
Bipoláris és kapcsolódó zavarok
Depresszív zavarok
Szorongásos zavarok
Kényszeres és kapcsolódó zavarok
Traumával és stresszorral összefüggő zavarok.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
KÖTELEZŐ IRODALOM:
American Psychiatric Association (2014). DSM-5 referencia-kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz. Budapest, HU: Oriold és Társai. (ISBN 9786155443015)
Tringer, L. (2019). A pszichiátria tankönyve. 5. átdolgozott kiadás. Budapest, HU: Semmelweis Kiadó (ISBN 9789633314913)
AJÁNLOTT IRODALOM:
Szőnyi, G. (2015). A pszichoterápia tankönyve. Budapest, HU: Medicina. (ISBN 9789632265193)
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudás
Ismeri a normalitás fogalmát, a pszichés struktúrákat, azok működését, működésük zavarait.
Ismeri a legfontosabb pszichés zavarokat, azok tüneteit, tünetegyütteseit.
Tájékozott a lelki betegségek kialakulásának, ellátási/kezelési rendszerének folyamatában.
Rendelkezik ismeretekkel a pozitív mentálhigiénés kapcsolat jellemzőiről, elméleti hátteréről (humanisztikus pszichológia).
b) képesség
Képes a mentális zavarok tüneteken keresztül történő azonosítására.
Mentális zavar észlelése esetén képes a megfelelő szakellátással (pszichiátria és/vagy klinikai szakpszichológusi) kapcsolatos korrekt ismeretátadásra, a kliens ilyen irányú edukációjára és orient
álására.
Képes arra, hogy a mentálhigiénés családkonzulens szerepéhez szükséges pszichopatológiai ismereteket a mindennapi munka során alkalmazza.
Képes szükség esetén a segítség elfogadására történő szocializálás megvalósítására.
c) attitűd
Rendszerszemléletű, mentálhigiénés beállítottságú, interdiszciplináris gondolkodás jellemzi.
Nyitott az új szakmai ismeretek és gyakorlatok elsajátítására és azok integrálására eszköztárába.
Szakmai munkájában elkötelezett, magas felelősségtudattal rendelkezik, hozzáállása etikus.
Kapcsolataiban empatikus, nyitott, kezdeményező, ítélkezéstől mentes.
Szívesen vesz részt team munkában a család problémájának megoldása érdekében.
d) autonómia és felelősség
A szakmai - etikai elveket és kompetenciahatárokat megtartja.
Szakmáját mindenkor felelősen képviseli.
A rábízott információkat, valamint a dokumentációban rögzített adatokat a jogszabályoknak megfelelően kezeli.
A kliens(ek) terápiája érdekében felelősségteljesen működik együtt a gyógyító-kezelő team valamennyi tagjával.
