Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy a hallgatók megértsék a politikai jelenségek és folyamatok pszichológiai meghatározottságát történeti és társadalmi kontextusban.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus a politikai pszichológia alapvető tématerületeit dolgozza fel, három fő fókusz mentén:
Politikai szereplők és folyamatok pszichológiája: A politikusok személyisége és megítélése; a politikai vezetés pszichológiai sajátosságai egyéni, csoport- és szervezeti szinten; a politikai kampányok dinamikája, különös tekintettel az imázsépítésre, versengésre és konfliktusokra.
Politikai megismerés, attitűdök és érzelmek: Politikai ideológiák és véleményrendszerek kialakulása; véleménybuborékok működése; az érzelmek szerepe a politikában (szimbolikus politika, csoportközi érzelmek); valamint a közösségi média hatása a közvélemény és a kollektív érzetek formálására.
Identitás, konfliktus és politikai cselekvés: Nemzetek közötti viszonyok pszichológiája (konfliktus, háború, együttműködés); kollektív cselekvés és tiltakozás; társadalmi identitás szerepe; radikalizálódási folyamatok és a politikai erőszak pszichológiai háttere.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Cottam, M. L., Mastors, E., Preston, T., & Dietz, B. (2016)
Introduction to political psychology (3rd edition). Routledge.
Huddy, L., Sears, D. O., & Levy, J. S. (Eds.). (2023). The Oxford handbook of political psychology (3rd ed.). Oxford University Press. ISBN 9780197541302
Hunyady, Gy. (1998, ed.) Történeti és politikai pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
Jost, J., & Sidanius, J. (2004, eds.) Political Psychology. New York: Psychology Press
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Enyedi, Zs., & Körösényi, A. (2004). Pártok és pártrendszerek. Osiris Kiadó. ISBN 9633896916
Haidt, J. (2012). The righteous mind: Why good people are divided by politics and religion. Pantheon. ISBN 9780307377906
Kiss, P. (2020). Politikai pszichológia. In J. Farkas & J. Haller (Eds.), Pszichológia a közszolgálatban II. (pp. 179–191). Dialóg Campus. ISBN 9786156020888
Lányi, G., & Gergely, A. A. (2005). Politikai pszichológia, politikai magatartásvizsgálatok: A politikai pszichológia szemléleti sajátosságairól (vitakötet). Jószöveg Műhely. ISBN 9639410616
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
A politikai jelenségek történeti beágyazottságának vizsgálata erősíti az elméletek fejlődésének és egymásra épülésének megértését.
A politikai folyamatok (pl. véleményformálás, radikalizáció, kollektív cselekvés) dinamikus elemzése fejleszti a folyamatszemléletet.
A politikai jelenségek elemzése során a hallgatók integrálják az egyéni, csoportos és kulturális szinteket.
A csoportközi konfliktusok és identitásfolyamatok vizsgálata fejleszti a komplex interperszonális működés értelmezését.
b) képességei
Megismerik az adatfelvétel és -feldolgozás alapvető módszereit (pl. kérdőíves vizsgálatok, kísérletek, diskurzuselemzés).
Képesek a politikai pszichológiai jelenségeket operacionalizálni (pl. identitás, előítélet, ideológia).
A csoportközi viszonyok és kollektív identitások történeti alakulásának vizsgálata fejleszti a történeti-pszichológiai elemzési készséget.
A politikai jelenségek társadalmi és kulturális kontextusának figyelembevétele elősegíti a komplex, időben változó folyamatok értelmezését.
c) attitűdje
A politikai érzelmek és identitásfolyamatok vizsgálata segíti a kortárs politikai jelenségek pszichológiai megértését.
A pszichológiai, politikatudományi és történeti perspektívák integrálása elősegíti az interdiszciplináris gondolkodást.
A politikai jelenségek több szempontú elemzése (egyéni, csoportos, társadalmi) nyitottságot alakít ki más tudományterületek módszereire és megközelítéseire.
A csoportközi viszonyok és politikai konfliktusok társadalmi feltételeinek vizsgálata erősíti a komplex, több szintű elemzést.
d) autonómiája és felelőssége
A politikai attitűdök, identitások és ideológiák elemzése során a hallgatók felismerik saját nézőpontjuk kulturális és történeti meghatározottságát.
A csoportközi folyamatok és véleménybuborékok vizsgálata elősegíti az önreflexiót a saját politikai percepciók és torzítások tekintetében.A politikai jelenségek elemzésére szolgáló különböző pszichológiai modellek kritikai összehasonlítása erősíti a módszertani tudatosságot és a felelős alkalmazást.
A pszichológiai, történeti és politikatudományi megközelítések integrálása elősegíti más tudományágak autonómiájának és módszertani sajátosságainak elfogadását.
