A tantárgy célja a bizánci művészet legfontosabb korszakainak tárgyalása mellett a bizánci művészet sajátosságainak bemutatása, és Bizánc mint jelenség megvilágítása történeti, teológiai kontextusban. A stílustörténet mentén felépített kurzus a kora bizánci, közép bizánci és késő bizánci időszak legfőbb építészeti, festészeti és iparművészeti emlékeit a használat, funkció, a megrendelői viszonyok figyelembe vételével vizsgálja, esztétikai, ikonográfiai és részben technikatörténeti fogalmakat is tisztáz. A tárgyalás kitekintést tesz a posztbizánci művészet főbb központjaira, és utal a nyugati művészet és bizánci világ művészeti kapcsolataira. A tantárgy által megszerezhető/ fejleszthető kompetenciák: új tárgyi ismeretek és azokhoz kapcsolódó rendszerező képesség, stiláris-formai, ikonográfiai-tartalmi elemzés képessége, vizuális értékítélet alkotása, funkció- és probléma-érzékeny látásmód.

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

·         Puskás  Bernadett, Bizánci művészet, Nyíregyháza, Bessenyei, 2010, ISBN 978-963-9909-59-5

·         Lazarev,  Viktor, Bizánci festészet, Budapest, Magyar Helikon, 1979, ISBN 963-207-103-4

·         Onasch,  Konrad, Schnieper, Annemarie, Ikonen, Faszination und Wirklichtkeit, Freiburg, Herder,1995, ISBN 3-451-23533-1

·         Grabar,  André, Die Kunst im Zeitalter Justinians, München, Beck, 1967

·         Beckwith, John, Early Christian and Byzantine art, Harmondsworth, Penguin Books, 1970, ISBN 0-14-056033-5

Ajánlott irodalom:

• Pavel Florenszkij, Az ikonosztáz, Ford. Kiss Ilona. Budapest, Typotex, 2005, ISBN 978-963-279-240-8
• Viktor Bicskov, A bizánci festészet, Budapest, Gondolat, 1988, ISBN 963 282 058 4

Azoknak az előírt

szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek(tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

–         megismeri a szláv identitás fontos kulturális objektumait (építészeti, festészeti és iparművészeti emlékeit);

–         az orosz kultúra néhány tudományos problémáját Európán kívüli kulturális jelenségekkel is összefüggésbe tudja hozni;

–         megismeri az orosz kultúra bizánci gyökereit, valamint az ezzel összefüggő kulturális objektumok és szövegek befogadásának fontosabb eljárásait, és az értelmezés szakmailag elfogadott fontosabb módozatait.

b) képességei

–         képes helyesen értelmezni az orosz egyházi művészetet és ikonfestészetet, valamint azok történeti beágyazottságát;

–         képes az orosz egyházi művészetet és ikonfestészetet az Európán kívüli kultúra és eszmerendszer szempontjából helyesen értelmezni;

–         képes értelmezni az európai kontextusban is felismerhető kulturális jelenséget, a bizánci művészetet.