A kurzus átfogó ismeretanyagot ad a 10. századi Kárpát-medence anyagi kultúrájának temetkezési rendszeréről. A régészeti emlékanyagban előkerült egyes rítuselemek kutatásának hátteréről, a temetkezésekkel kapcsolatos jelenségek és sírformák klasszifikációjáról. A kurzus nagy hangsúlyt fektet a korabeli temetők és temetkezési szokások tudományos feldolgozásának bemutatására és a belőlük kinyerhető modern régészeti kép megismertetésére.

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

Adatok és szempontok a Kárpát-medence 10−11. századi hagyatékában megfigyelt sírformák és temetkezési szokások klasszifikációjához. In: Avarok, bolgárok, magyarok. Konferenciakötet. Szerk.: Vincze F. Budapest (2009) (pp. 87−128)

Magyar Őstörténet 1-6. Szerk.: Sudár B. Budapest 2014-2018 (vonatkozó fejezetek)

Hajdú P.-Kristó Gy.-Róna-Tas A (Szerk.): Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba, I. Budapest, 1984 (egyetemi jegyzet) (vonatkozó fejezetek)

Ajánlott irodalom:

Türk Attila – Lőrinczy Gábor – Marcsik Antónia:

Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 4. / MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport – Kiadványok 4. ISBN 978-963-9911-80-2; HU-ISSN 2064-8162. Budapest 2015. (Társszerző: Lőrinczy G. – Marcsik A.) (vonatkozó fejezetek)

Alekshin, V. A. (1983). Burial customs as an archaeological source. Current Anthropology, 24, (pp. 137-138)

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Tisztában van az új megközelítésekkel és az azokkal kapcsolatos tudományos vitákkal.

Jó elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik a régészeti felderítés, ásatás és feldolgozás hagyományos és újabb módszertanáról.

Bővül a honfoglalás kori régészet és a temetőrégészet gyakorlati és módszertani értelmezéséhez, a diák megtanulja értelmezni és értékelni a temetőrégészetből nyert információkat.

b) képességei

Képes a kor követelményeinek megfelelő tudományos színvonalon önállóan vezetni régészeti felderítést és ásatást.

le="font-family:'PT Sans';font-size:11pt;">Képes önállóan, vagy egy kutatócsoport tagjaként a felderített, vagy feltárt régészeti jelenség és leletanyag tudományos feldolgozására.

Képes a saját terep- és múzeumi munkából, illetve a szakirodalomból összegyűjtött információk birtokában új tudományos eredmények elérésére.

Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve képes feltárni résztémája összefüggéseit.

Önállóan és tudatosan alkalmazza a szakmai problémának megfelelő interdiszciplináris módszereket, képes együttműködni természettudósokkal, illetve ilyen specialistaként képes módszereit a régészet igényeinek és kérdésfeltevéseinek megfelelően alakítani.

Képesítést szerez a temetőrégészetből nyert információkat értelmezni és értékelni.

c) attitűdje

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Speciális szakmai érdeklődése elmélyült, megszilárdult.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti, kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli szakmai és szellemi identitását.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.