Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus a Hart Kiadó által 2024-ben megjelentetett Alkotmányos érvelés Latin-Amerikában című kötetre épül. A kurzus során a hallgatók a könyv felépítését követik, és miután némileg megismerkedtek a módszertannal és a kontextussal, 15 alkotmánybíróság és legfelsőbb bíróság érvelési gyakorlatát vizsgálják meg, beleértve a Karibi Nemzetközösséget és az Emberi Jogok Amerikaközi Bíróságát is. Empirikus adatokkal gazdagodva a hallgatók megértik és alkalmazzák az esetelemzés módszerét a kötetben szereplő néhány joghatóság néhány kiválasztott ügyére, hogy tudományos megértést alakítsanak ki arról, hogy a latin-amerikai bíróságok hogyan indokolják döntéseiket.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A hallgatók megismerkednek az alkotmányértelmezés és az alkotmányos érvelés módszereivel, technikáival és példákkal, hogy hogyan lehet ezeket alkalmazni és azonosítani. A hallgatók továbbá mély és hiteles betekintést nyernek majd szinte valamennyi latin-amerikai ország alkotmánytörténetébe és jelenlegi alkotmányos helyzetébe, amely a régióban a bíróságok által alkalmazott igazoló stratégiák releváns politikai, jogi és kulturális kontextusaként szolgál. Végül a hallgatók megismerkednek a régió legfontosabb alkotmányos ügyekben hozott mérföldkőnek számító döntéseivel, beleértve az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságot is.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók nemcsak a latin-amerikai legfelsőbb bíróságok igazságszolgáltatási gyakorlata között fedeznek fel hasonlóságokat és különbségeket, hanem a latin-amerikai és az európai, kontinentális és különösen a magyar megközelítés között is.
Az összehasonlítás mellett a hallgatók azonosíthatják és elemezhetik, hogy mely értelmezési módszereket és fogalmakat részesítik leginkább előnyben ezek a bíróságok, és hogy mely bíróságok voltak a legkevésbé vagy a legtermékenyebbek indoklási tevékenységükben a különböző korszakokban. A kurzus arra is lehetőséget nyújt, hogy regionális és szubregionális szinten vizsgálják meg a bírósági párbeszéd jellemzőit.
A hallgatókat megtanítjuk olvasni az adatkészletet és a grafikonokat, amelyek a régióban az érvelési gyakorlatok időbeli változásait és tendenciáit szemléltetik.
Annak megértése, hogy az alkotmánybíróságok és a legfelsőbb bíróságok ténylegesen hogyan hozták meg döntéseiket a kiválasztott mérföldkőnek számító ügyekben, hozzájárulhat a sikeres perlési stratégiák előrejelzéséhez és tervezéséhez a jövőre nézve mind a nemzeti alkotmánybíróságokon, mind a nemzetközi emberi jogi bíróságokon.
Az értékelés kritériuma:
---
Az alkalmazott oktatási módszerek:
Az oktatási módszer az esetelemzésen alapul, pontosabban a latin-amerikai és karibi országok alkotmánybíróságainak és legfelsőbb bíróságainak joggyakorlatából előre kiválasztott egyes alkotmányossági felülvizsgálati ügyek érvelésének elemzésén. Mielőtt a hallgatók egyéni és csoportos szinten elkezdenék az elemzés elvégzését, el kell sajátítaniuk néhány előzetes ismeretet az elemzés módszerével és eszközeivel, valamint az elemzett esetek releváns kontextusának részleteivel kapcsolatban. Mind ezek az előzetes ismeretek, mind maga az elemzés magában foglalja a politikatudományi, felmérési módszertani és kvantitatív kutatási módszerek ismereteinek elsajátítását. A klasszikus jogi módszerrel kombinálva a hallgatók egyedülálló lehetőséget kapnának arra, hogy az interdiszciplináris tudományt konkrét esetekre és problémákra alkalmazzák.
Kötelező irodalom:
Fröhlich Johanna (szerk.), Constitutional Reasoning in Latin America and the Caribbean (Hart Publishing, 2024) ISBN 1509960171, 9781509960170
Johanna Fröhlich, Pier Paolo Pigozzi, Sebastián Umpierrez de Reguero, Measuring Conceptual and Argumentative Diversity by Constitutional Courts in Latin America and the Caribbean. Zeitschrift für Öffentliches Recht (Austrian Journal of Public Law) 78, 437-452 (2023)
András Jakab, Judicial Reasoning in Constitutional Courts: A European Perspective. German Law Journal Vol.14. Issue 8. Special Issue – Constitutional Reasoning. 1215-1275 (2013)
Ajánlott irodalom:
P Navia and J Ríos-Figueroa, ‘The Constitutional Adjudication Mosaic of Latin America’ (2005) 38 Comparative Political Studies, 189-217.
D Lustig and JHH Weiler, ‘Judicial Review in the Contemporary World—Retrospective and Prospective’ (2018) 16 International Journal of Constitutional Law.
J Couso, ’The transformation of constitutional discourse and the judicialization of politics in Latin America’ in Couso et al (eds), Cultures of Legality’(Cambridge University Press, 2010)
C Hübner Mendes, R Gargarella, and S Gaudi (eds.), The Oxford Handbook of Constitutional Law in Latin America (Oxford University Press 2022).
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
a) tudása:
b) képességei:
c) attitűdje:
d) autonómiája és felelőssége:
A fent leírtaknak megfelelően a hallgatók speciális ismereteket szereznek a latin-amerikai legfelsőbb bíróságok érvelési gyakorlatáról, értelmezési módszereiről és alkotmányos joggyakorlatáról. Emellett olyan készségeket fognak kialakítani, amelyek az esetjog empirikus és doktrinális elemzéséhez kapcsolódnak egy előre megtervezett mutatószámkészlet alapján, valamint készségük lesz az empirikus és elméleti eredmények és ismeretek összehasonlítására és megértésére, valamint annak felfedezésére, hogy mindegyik mit tud hozzátenni a vizsgált kérdésekről alkotott még teljesebb képhez.
Az autonómia szintén azon kompetenciaelemek közé tartozik, amelyeket a hallgatók e kurzus során fejleszteni tudnak, köszönhetően annak az autonóm aktusnak, hogy a kiválasztott esetjogot a megadott mutatók fényében kodifikálják, mélyebb megértést szereznek a döntések értelméről és motivációjáról, és értékelik azokat a bíróságok és bírák által választott indoklási stratégiák szempontjából.
Tantárgy oktatója:
Dr. Fröhlich Johanna
Pier Paolo Pigozzi
