Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja az, hogy a hallgatók megismerkedjenek a családban és az iskolában előforduló, illetve a család és az iskola közötti konfliktusok fő forrásaival, megjelenési formáival, a konfliktusok társadalmi funkcióival és megoldásuk lehetséges módjaival. Az elsajátított ismeretek alapján a hallgatók képessé válnak a családban és iskolai oktatás során felmerülő konfliktusok okainak és társadalmi következményeinek felismerésére és ezek elemzésére.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Cseh-Szombathy László (1985): A házastársi konfliktusok szociológiája. Gondolat Kiadó, Budapest. 188 p. ISBN 9632815009
Figula Erika – Margitics Ferenc – Pauwlik Zsuzsa (2010): Családi szocializáció és iskolai erőszak. Élmény’94 Bt., Nyíregyháza. 185 p. ISBN 9789638805287
Mészáros Aranka (szerk.) (2007): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Eötvös kiadó, Budapest. 565 p. ISBN 9789634635581
Somlai Péter (1986): Konfliktus és megértés. A családi kapcsolatrendszer elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest. 358 p. ISBN 9632816226
Ajánlott irodalom:
Csillag Ferenc – Takács István (2010): Utak – tévutak. Példák az iskolai konfliktusok kialakulására és kezelésére. Flaccus Kiadó, Budapest. 384 p. ISBN 9789639412781
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Magas szinten ismeri, érti és értelmezi a fontos szociológiai és társadalmi összefüggéseket.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik szűkebb szakterületének minden fontosabb szegmenséről, érti az ezeket meghatározó szociológiai folyamatokat.
Ismeri, érti és folyamatosan fejleszti azt a tudásanyagot, amely biztos műveltségi hátteret ad a szociológia magas szintű műveléséhez.
b) képességei
Képes eligazodni a társadalmi problémák és konfliktusok rendszerében.
Szűkebb szakterületén képes a társadalmi problémák és konfliktusok okainak és hatásmechanizmusainak elemzésére és értékelésére.
Képes a releváns, magyar és idegen nyelven közzétett publikációk folyamatos tanulmányozására.
Képes a magyar és idegen nyelven közzétett kutatási eredmények saját szakterületen történő alkalmazására.
A szakmailag megbízható forrásokra és azok gyakorlati tapasztalataira alapozva képes a szakterülete szempontjából releváns fogalomkészletre, argumentációra és következtetésekre épülő szociológiai elemzéseket készíteni.
c) attitűdje
Határozottan és elkötelezetten kiáll a globális és lokális problémák megoldására irányuló szakmai törekvések mellett.
Nyitott, befogadó, ugyanakkor kritikus a szakmai újításokkal szemben.
Elkötelezetten támogat minden olyan törekvést, amely a társadalmi esélyegyenlőség javítását szolgálja.
A tudományos szemléletmódok iránti megbecsülés elve alapján tevékenykedik, és nyitott a különböző megközelítési és értelmezési módokra.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében és irányításában, a szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
Törekszik a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek munkájában részt venni.
Személyes felelősséggel tartozik a szociológus mesterség szakmai és etikai szabályainak betartásáért, a szociológus szakma integritásának megőrzéséért.
Tiszteletben tartja munkatársai és tanítványai jogait.
