A tantárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse a vallási és a nemzeti identitás kapcsolatának legfontosabb kérdéseivel, ezek egymásra gyakorolt hatásával, valamint a legfontosabb esettanulmányokkal is. A vallás bizonyos esetekben, mint a nemzeti identitás kialakítója, akár az etnikai alapú elkülönülés ideológiája, politikai közösséget teremt. A nemzeti ideológiák a későbbiekben a vallási kultúra ellenében igyekeznek meghatározni magukat, a Felvilágosodás, majd a XIX. század nagy nemzeti megújhodásának, később a totalitárius ideológiák korában, végül a posztmodern időszakában. A tantárgy magyarázó-illusztrációs célból nagy vonalakban áttekinti történeti jelleggel a katolikus egyház történetét is az elmúlt két és fél évszázad során.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

Huntington, Samuel: Clash of Civilisations and the New World Order.

Hall, S., - Du Gay, P. (1996). Questions of cultural identity. London: Sage. ISBN 0-8039-7883-9

de Certeau, Michel; Julia, Dominique; & Revel, Jacques (1975). Une politique de la langue: La Révolution française et les patois. Paris: Gallimard.

Gellner, Ernest (1983). Nations and Nationalism. Oxford: Basil Blackwell.

Anderson, Benedict (1983). Imagined Communities. London: Verso.

Smith, A. (2003). Chosen peoples. Oxford, UK: Oxford University Press.

Collins, Peter; Coleman, Simon: Religion, Identity and Change - Perspectives on Global Transformations, Taylor&Francis, 2004 (2017).

Van der Veer, P., & Lehmann, H. (Eds.). (1999). Nation and religion: Perspectives on Europe and Asia. Princeton, NJ: Princeton University Press.

Grzymala-Busse, A. (2015). Nations under God. Princeton, NJ: Princeton University Press.

Brubaker, R. (2011). Religion and nationalism: Four approaches. Nations and Nationalism, 18(1), 2–20.

Ajánlott irodalom:

Frédérick Tristan, Les Premieres images chrétiennes. Du symbole a l'icône, Paris, Fayard, 1996.

Smith, A. (1986). The ethnic origins of nations. Oxford, UK: Blackwell.

Smith, A. (2008). The cultural foundations of nations: Hierarchy, covenant and republic. Malden, MA: Blackwell.

Smith, A. (2010). Nationalism. Malden, MA: Polity Press.

Spohn, W. (2003). Mulitple modernity, nationalism, and religion: A global perspective. Current Sociology, 51(3–4), 265–286.

Stark, R. (2003). For the glory of God. Princeton, NJ: Princeton University Press.

O’Brien, C. C. (1994). Ancestral voices: Religion and nationalism in Ireland. Chicago, IL: University of Chicago Press.

Kselman, T. (1994). France: Religion and French identity, The origins of the union sacreé. In W. Hutchison, & H. Lehmann (Eds.), Many are chosen: Divine election and Western nationalism (pp. 57–79). Harvard

n style="font-family:'PT Sans';font-size:10pt;"> Theological Studies Series. Minneapolis, MN: Fortress Press.

Juergensmeyer, M. (1996). The worldwide rise of religious nationalism. Journal of International Affairs, 50(1), 1–20.

Grzymala-Busse, A. (2016). Weapons of the meek: How churches influence public policy. World Politics, 68(1), 1–36.

Cavanaugh, W. T. (2009). The myth of religious violence: Secular ideology and the roots of modern conflict (Vol. 3). Oxford, UK: Oxford University Press.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)    tudása

- A kurzust elvégzők ismerik a vallás és a politika, valamint a nemzeti identitás és a vallási identitás kapcsolatának legfontosabb jellemzőit

b)    képességei

- A kurzus hozzájárul ahhoz, hogy az ezt elvégzők képesek felismerni a vallási ideológiák mögött meghúzódó etnikai-nemzeti ideológiákat,

- illetve felismerjék a vallás- vagy egyházellenes megnyilvánulásokban a szekuláris politikai teológiák törekvéseit

c) attitűd

- a vallási jelenségek objektív szemléletére éppúgy törekszik, mint a nemzeti narratívák kritikus értelmezésére

- nyitottság a más álláspontokkal folytatott kulturált és szakmai vitára, ugyanakkor erősen elkötelezett a tényszerűség védelme és integritás megőrzése mellett

- minden esetben a tudományos állásponthoz méltó objektív nézőpontra törekvés

d) önállóság és felelősségvállalás

- a tanuló képes önállóan felismerni a különböző politikai narratívákban és jelenségekben megjelenő vallási vagy épp az ezt helyettesítő nemzeti ideológiák főbb jellemzőit, és

- felkészült e jelenségek elemzésére és értelmezésére