•    A társadalmi pedagógiai gyakorlat funkciója; a hétköznapi és a tudományos pedagógiai elmélet sajátosságai. A neveléstudomány/ok szakágai, kutatási módszerek, társtudományokkal való kapcsolatok. A pedagógiai gyakorlat és az elmélet viszonya. Szocializáció – nevelés – oktatás.

•    A nevelés és oktatás intencionális jellege. A nevelési-oktatási célok irányultsága. Tartalom- és eszköztudás. Értékek az oktatásban. A célok megfogalmazásának és elrendezésének lehetséges módjai. Egységes, szelektív és differenciált célok az oktatásban.

•    Az oktatás szervezési módjainak sajátosságai, alkalmazásuk lehetőségei, hatékonyságuk feltételei. A szervezési módok: az egységesség, a szelekció, a differenciált fejlesztés eszközei. A tradicionális tanítási stratégia kritikai elemzése. a fejlesztési szakaszokban való gondolkodás és ennek törvényi háttere. Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra.

•    Az oktatás módszerei, a tanár és tanuló eljárásai. A módszerek kiválasztását meghatározó tényezők. Munkaformák az oktatásban: a frontális, csoportos, páros, egyéni munka sajátosságai és alkalmazási lehetőségei. A projektmunka.

•    Az életkori osztály mint az iskola hagyományos szociális alapegysége. Az osztály mint az oktatás szociális közege. Az osztályokba sorolás lehetséges kiindulópontjai. Az osztálybontás okai, formái, lehetőségei. Az osztálylétszám.

•    A tanítási óra. Az órarend összeállításával kapcsolatos pedagógiai megfontolások. A tanítási órához kapcsolódó problémák és megoldások: időtartam és fáradékonyság; rituálék, sablonok; az oktatási tartalom széttagolása, mozaikszerűsége; közös és egyéni órarendek.

•    Az oktatási folyamat értelmezése. Az oktatási folyamat során megvalósuló didaktikai feladatok: adatok, élmények, tapasztalatok; elemzés; elvonatkoztatás, általánosítás; alkalmazás; rögzítés; rendszerezés; ellenőrzés, értékelés. Az elsajátítás pszichikai feltételeinek biztosítása. Az oktatás menetének logikai szempontú elemzése. A tanulók eltérő fejlesztési igényeihez való alkalmazkodás a tanulás folyamatában. A tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének módszerei

•    Az oktatás tervezésének napi gyakorlatban megjelenő szintjei: a tanév, a téma, a tanítási óra tervezése. Az egyes tervezési szintek sajá

tosságai, dokumentumai (tanmenet; tematikus terv, egyéni fejlesztési terv, projektterv; óratervezet, óravázlat). A portfólió.

•    Tervezés és megvalósítás, óraelemzés, önreflexió.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Falus Iván (1998, szerk.:) Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Golnhofer Erzsébet – Nahalka István (2002, szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt., Pécs.

Knausz Imre – Karlowits-Juhász Orchidea (2009): A tanítás mestersége, Educatio Kft., Budapest

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)    tudása

- ismeri az iskola funkcióit, a köznevelés aktuális problémáit, feladatait és stratégiáját; a nevelés és az oktatás társadalmi meghatározottságát, a cél- és feladatrendszer szintjeit, irányultságát

- kellő ismeretekkel rendelkezik az oktatás tervezésének szintjeit, azok sajátosságait, dokumentumait illetően, különös tekintettel a tanulási folyamatok irányítására, a tanulási alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztésére

b)    képességei

- képes arra, hogy felismerje az oktatás módszereinek, eszközeinek, szervezési módjainak a tanulók aktuális fejlesztési igényeihez igazodó alkalmazását a tanítási gyakorlatban

- képes a tanítási- tanulási fol

yamatot egy-egy tanítási óra keretében szakszerűen elemezni, a részfolyamatokat értelmezni