Tantárgy adatlapja
A társadalmi pedagógiai gyakorlat funkciója; a hétköznapi és a tudományos pedagógiai elmélet sajátosságai. A neveléstudomány/ok szakágai, kutatási módszerek, társtudományokkal való kapcsolatok. A pedagógiai gyakorlat és az elmélet viszonya. Szocializáció – nevelés – oktatás.
A nevelés és oktatás intencionális jellege. A nevelési-oktatási célok irányultsága. Tartalom- és eszköztudás. Értékek az oktatásban. A célok megfogalmazásának és elrendezésének lehetséges módjai. Egységes, szelektív és differenciált célok az oktatásban.
Az oktatás szervezési módjainak sajátosságai, alkalmazásuk lehetőségei, hatékonyságuk feltételei. A szervezési módok: az egységesség, a szelekció, a differenciált fejlesztés eszközei. A tradicionális tanítási stratégia kritikai elemzése. a fejlesztési szakaszokban való gondolkodás és ennek törvényi háttere. Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra.
Az oktatás módszerei, a tanár és tanuló eljárásai. A módszerek kiválasztását meghatározó tényezők. Munkaformák az oktatásban: a frontális, csoportos, páros, egyéni munka sajátosságai és alkalmazási lehetőségei. A projektmunka.
Az életkori osztály, mint az iskola hagyományos szociális alapegysége. Az osztály, mint az oktatás szociális közege. Az osztályokba sorolás lehetséges kiindulópontjai. Az osztálybontás okai, formái, lehetőségei. Az osztálylétszám.
A tanítási óra. Az órarend összeállításával kapcsolatos pedagógiai megfontolások. A tanítási órához kapcsolódó problémák és megoldások: időtartam és fáradékonyság; rituálék, sablonok; az oktatási tartalom széttagolása, mozaikszerűsége; közös és egyéni óraren
dek.
Az oktatási folyamat értelmezése. Az oktatási folyamat során megvalósuló didaktikai feladatok: adatok, élmények, tapasztalatok; elemzés; elvonatkoztatás, általánosítás; alkalmazás; rögzítés; rendszerezés; ellenőrzés, értékelés. Az elsajátítás pszichikai feltételeinek biztosítása. Az oktatás menetének logikai szempontú elemzése. A tanulók eltérő fejlesztési igényeihez való alkalmazkodás a tanulás folyamatában. A tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének módszerei
Az oktatás tervezésének napi gyakorlatban megjelenő szintjei: a tanév, a téma, a tanítási óra tervezése. Az egyes tervezési szintek sajátosságai, dokumentumai (tanmenet; tematikus terv, egyéni fejlesztési terv, projektterv; óratervezet, óravázlat). A portfólió.
Tervezés és megvalósítás, óraelemzés, önreflexió.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Falus Iván (1998, szerk.:) Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Golnhofer Erzsébet – Nahalka István (2002, szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt., Pécs.
Knausz Imre – Karlowits-Juhász Orchidea (2009): A tanítás mestersége, Educatio Kft., Budapest.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri az iskola funkcióit, a köznevelés aktuális problémáit, feladatait és stratégiáját; a nevelés és az oktatás társadalmi meghatározottságát, a cél- és feladatrendszer szintjeit, irányultságát.
Kellő ismeretekkel rendelkezik az oktatás tervezésének szintjeit, azok sajátosságait, dokumentumait illetően, különös tekintettel a tanulási folyamatok irányítására, a tanulási alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztésére.
b) képességei
Képes arra, hogy felismerje az oktatás módszereinek, eszköz
einek, szervezési módjainak a tanulók aktuális fejlesztési igényeihez igazodó alkalmazását a tanítási gyakorlatban.
Képes a tanítási- tanulási folyamatot egy-egy tanítási óra keretében szakszerűen elemezni, a részfolyamatokat értelmezni.
