Tantárgy adatlapja
A diskurzuselemzés interdiszciplináris kutatási területek gyűjtőfogalma. A diskurzuselemzésnek léteznek pszichológiai, szociálpszichológiai, szociológiai, politikatudományi és az irodalomelmélethez kapcsolódó megközelítései is. Számos különböző irányzata van, melyek eltérnek a kutatás tárgya, keretei és módszerei tekintetében. A közös ezekben az irányzatokban az, hogy természetes módon létrejövő szövegeket vizsgálnak. A politikatudományhoz és a szociálpszichológiához kötődnek a diskurzuselemzés kritikai irányzatai. Ezekben az irányzatokban a diskurzus társadalmi jellege kerül előtérbe. A diskurzus eszerint a társadalmi cselekvések kommunikatív formája. A nyelvet társadalmi gyakorlatnak tekintik, ami azt jelenti, hogy a diskurzusok segítségével értelmezzük, megszervezzük és berendezzük társadalmi életünket. A diskurzus így hatalmi eszköznek tekinthető. Emiatt az elemzések középpontjában annak kimutatása áll, hogy a hatalom és a különféle ideológiák, amelyek például a társadalmi egyenlőtlenségekért felelnek, hogyan kerülnek kifejezésre a diskurzusban
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Foucault, Michel: A diskurzus rendje. In: Foucault, Michel: A fantasztikus könyvtár. Vál. , ford. Romhányi Török Gábor. Bp.: Pallas Stúdió - Attraktor Kft., 1998. 50–74.
Glózer Rita: A diskurzuselemzés a társadalomtudományokban.
https://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index92e1.html?option=com_tanelem&id_tanelem=831&tip=0
Glózer Rita: A diskurzuselemzés módja és értelme
https://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index8dbc.html?option=com_tanelem&id_tanelem=841&tip=0
Iványi Zsuzsanna: A nyelvészeti konverzációelemzés
http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1251/125106.htm
Petőfi S. János: A szöveg fogalmának, valamint megformáltságának értelmezése. A szöveg mint komplex jel. Bp.: Akadémiai, 2004. 27–70.
Ajánlott irodalom:
Boronkai Dóra: Bevezetés a társalgáselemzésbe. Budapest. Ad Librum, 2009.
Orosz M.: „Az elbeszélés fonala”. Narráció, intertextualitás, intermedialitás. Bp.: Gondolat, 2003.
Ricoeur, P.: A diszkurzus hermeneutikája. Bp.: Argumentum, 2010.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A társadalmi kommunikáció fogalomkészletének kialakítása.
A kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális tényezőinek megismerése.
A módszertani innováció perspektíváinak elsajátítása.
b) képességei
A szakterület összefüggéseiben való eligazodás.
Az egyes kommunikációs szinteken feltárt tények elemzése, összefüggések feltárása.
Szakmai szóhasználat során a szakmai szókincsek magabiztos használata.
c) attitűdje
Nyitottság a szakmai innováció iránt.
Kommunikációs készségek elsajátítása, fejlesztése.
Szakmai módszerek tudatos képviselete.
d) autonómiája és felelőssége
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
A szervezeti struktúrában önállóan és felelősséggel szervezi munkáját önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
