A diskurzuselemzés interdiszciplináris kutatási területek gyűjtőfogalma. A diskurzuselemzésnek léteznek pszichológiai, szociálpszichológiai, szociológiai, politikatudományi és az irodalomelmélethez kapcsolódó megközelítései is. Számos különböző irányzata van, melyek eltérnek a kutatás tárgya, keretei és módszerei tekintetében. A közös ezekben az irányzatokban az, hogy természetes módon létrejövő szövegeket vizsgálnak. A politikatudományhoz és a szociálpszichológiához kötődnek a diskurzuselemzés kritikai irányzatai. Ezekben az irányzatokban a diskurzus társadalmi jellege kerül előtérbe. A diskurzus eszerint a társadalmi cselekvések kommunikatív formája. A nyelvet társadalmi gyakorlatnak tekintik, ami azt jelenti, hogy a diskurzusok segítségével értelmezzük, megszervezzük és berendezzük társadalmi életünket. A diskurzus így hatalmi eszköznek tekinthető. Emiatt az elemzések középpontjában annak kimutatása áll, hogy a hatalom és a különféle ideológiák, amelyek például a társadalmi egyenlőtlenségekért felelnek, hogyan kerülnek kifejezésre a diskurzusban

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

• Foucault, Michel: A diskurzus rendje. In: Foucault, Michel: A fantasztikus könyvtár. Vál. , ford. Romhányi Török Gábor. Bp.: Pallas Stúdió - Attraktor Kft., 1998. 50–74.
• Glózer Rita: A diskurzuselemzés a társadalomtudományokban 

http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=841&tip=0

·         Glózer Rita: A diskurzuselemzés módja és értelme

http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=841&tip=0

·         Iványi Zsuzsanna: A nyelvészeti konverzációelemzés

• http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1251/125106.htm
• Petőfi S. János: A szöveg fogalmának, valamint megformáltságának értelmezése. A szöveg mint komplex jel. Bp.: Akadémiai, 2004. 27–70.

Ajánlott olvasmány:

-          Boronkai Dóra: Bevezetés a társalgáselemzésbe. Budapest. Ad Librum, 2009.

-          Orosz M.: „Az elbeszélés fonala”. Narráció, intertextualitás, intermedialitás. Bp.: Gondolat, 2003.

-          Ricoeur, P.: A diszkurzus hermeneutikája. Bp.: Argumentum, 2010.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

pl.:

a)    tudása

-       a társadalmi kommunikáció fogalomkészletének kialakítása

-       a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális tényezőinek megismerése

-       módszertani innováció perspektíváinak elsajátítása

b)   képességei

-       a szakterület összefüggéseiben való eligazodás

-       az egyes kommunikációs szinteken feltárt tények elemzése, összefüggések feltárása

-     

  szakmai szóhasználat során a szakmai szókincsek magabiztos használata

c)       attitűdjei

-       nyitottság a szakmai innováció iránt

-       kommunikációs készségek elsajátítása, fejlesztése

-       szakmai módszerek tudatos képviselete

d)      autonómiája és felelőss

ége

-       szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját

a szervezeti struktúrában önállóan és felelősséggel szervezi munkáját önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban