Tantárgy adatlapja
A tantárgy általános célja, hogy megismertesse a
hallgatókat a hazai drámaoktatás rendszerével és az ehhez kapcsolódó tartalmi
szabályzókkal (tantervek, követelmények). Cél az is, hogy felkészítse a
hallgatókat a dráma és színjáték oktatásának köznevelési rendszerben
betöltött szerepének, változásainak és problémáinak elemzésére is. A kurzus
során az is elvárt, hogy tudatosodjon bennük a dráma, mint tantárgy, és mint
általánosan alkalmazható pedagógiai módszer közötti különbség, továbbá
felkészüljenek a színházismeret oktatásával kapcsolatos elméleti és
gyakorlati feladatokra is. 1. A hazai tartalmi
szabályozás jellemzői 2. A Nat közműveltségei
tartalma és fejlesztési tevékenységei. 3. A Nemzeti
alaptanterv/kerettanterv/művészetek/dráma – alsó tagozat. 4. A Nemzeti
alaptanterv/kerettanterv/művészetek/dráma – felső tagozat. 5. A
Nemzeti alaptanterv/kerettanterv/művészetek/dráma– középiskola. 6. A dráma érettségi
követelményei – közép szint. 7. A
dráma érettségi követelményei – emelt szint. 8. A színjáték tanszak
(előképző, alapfok) követelményei 9. A színjáték tanszak
(továbbképzés szakasz) követelményei 10. A
színjáték tanszak záróvizsga követelményei 11. A
drámapedagógia, mint módszer, és mint önálló tárgy 12. A
színházpedagógia és a színházismeret kérdései 13. A
színházismeret tanítása a gyakorlatban |
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal
(szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN) |
Kötelező irodalom: 110/2012.
(VI. 4.) Korm. Rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról. Művészetek műveltségterület, Dráma és tánc. 51/2012.
(XII. 21.) számú EMMI Rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának
rendjéről. Dráma és tánc tantervei. 19/2016.
(VIII. 23.) EMMI rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről
szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról. Dráma és tánc. 3/2011.
(I. 26.) NEFMI rendelet Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi
programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM
rendelet módosításáról Ajánlott szakirodalom: 1. Eck
Júlia: A dráma helye a közoktatásban és a tanárképzésben. In: Illés Klára,
Eck Júlia, Kaposi József, Trencsényi László (szerk.): Dráma – Pedagógia –
Színház – Nevelés. OFI, Budapest, 2016. ISBN 978 963 436 083 4 2.
Keresztúri József: Előzmények és mai tendenciák – drámapedagógia a közoktatás
rendszerében. In: Illés Klára, Eck Júlia, Kaposi József, Trencsényi László
(szerk.): Dráma – Pedagógia – Színház – Nevelés. OFI, Budapest, 2016. ISBN
978 963 436 083 4 3. Fort
Krisztina, Kaposi József, Nyári Arnold, Perényi Balázs, Uray Péter: Dráma és
tánc 5¬-6. osztály számára, Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet,
2015. ISBN: 978-963-328-138-3. 4. Cziboly
Ádám (szerk.) (2010): DICE – a kocka el van vetve. DICE Konzorcium, on http://www.dramanetwork.eu/file/DICE_kutatasi_eredmenyek.pdf (2017.04.16.) 5. Szauder Erik: Akciókutatás és drámatanítás DPM
2004/2 6. Zalay Szabolcs (2006): Konstruktivizmus és drámapedagógia.
Iskolakultúra, 2006/1. Pécs |
Azoknak az
előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8.
pont) a felsorolása, amelyek kialakításához
a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul |
a) tudása A tanulók
ismerjék meg a drámaoktatás helyét, szerepét, jellegzetességeit a hazai
köznevelési rendszerben. Legyenek
képesek az elméleti és gyakorlati tapasztalatok integrálására és alkalmazására
b) képessége Rendelkezzenek
a drámatanításhoz kapcsolódó pedagógus-kompetenciákkal, és ezeket legyenek
képesek alkotó módon a gyakorlatban alkalmazni. c) attitűdje Pozitív érzelmei, elkötelezettsége alakul ki a
nevelő tevékenység iránt. |