A tantárgy általános célja, hogy megismertesse a hallgatókat a hazai drámaoktatás rendszerével és az ehhez kapcsolódó tartalmi szabályzókkal (tantervek, követelmények). Cél az is, hogy felkészítse a hallgatókat a dráma és színjáték oktatásának köznevelési rendszerben betöltött szerepének, változásainak és problémáinak elemzésére is. A kurzus során az is elvárt, hogy tudatosodjon bennük a dráma, mint tantárgy, és mint általánosan alkalmazható pedagógiai módszer közötti különbség, továbbá felkészüljenek a színházismeret oktatásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatokra is.

1. A hazai tartalmi szabályozás jellemzői

2. A Nat közműveltségei tartalma és fejlesztési tevékenységei.

3. A Nemzeti alaptanterv/kerettanterv/művészetek/dráma – alsó tagozat.

4. A Nemzeti alaptanterv/kerettanterv/művészetek/dráma – felső tagozat.

5. A Nemzeti alaptanterv/kerettanterv/művészetek/dráma– középiskola.

6. A dráma érettségi követelményei – közép szint.

7. A dráma érettségi követelményei – emelt szint.

8. A színjáték tanszak (előképző, alapfok) követelményei

9. A színjáték tanszak (továbbképzés szakasz) követelményei

10. A színjáték tanszak záróvizsga követelményei

11. A drámapedagógia, mint módszer, és mint önálló tárgy

12. A színházpedagógia és a színházismeret kérdései

13. A színházismeret tanítása a gyakorlatban

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Művészetek műveltségterület, Dráma és tánc.

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI Rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. Dráma és tánc tantervei.

19/2016. (VIII. 23.) EMMI rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról. Dráma és tánc.

3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról

Ajánlott szakirodalom:

1. Eck Júlia: A dráma helye a közoktatásban és a tanárképzésben. In: Illés Klára, Eck Júlia, Kaposi József, Trencsényi László (szerk.): Dráma – Pedagógia – Színház – Nevelés. OFI, Budapest, 2016. ISBN 978 963 436 083 4

2. Keresztúri József: Előzmények és mai tendenciák – drámapedagógia a közoktatás rendszerében. In: Illés Klára, Eck Júlia, Kaposi József, Trencsényi László (szerk.): Dráma – Pedagógia – Színház – Nevelés. OFI, Budapest, 2016. ISBN 978 963 436 083 4

3. Fort Krisztina, Kaposi József, Nyári Arnold, Perényi Balázs, Uray

Péter: Dráma és tánc 5¬-6. osztály számára, Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2015. ISBN: 978-963-328-138-3.

4. Cziboly   Ádám (szerk.) (2010): DICE – a kocka el van vetve. DICE Konzorcium, on http://www.dramanetwork.eu/file/DICE_kutatasi_eredmenyek.pdf (2017.04.16.)

5. Szauder Erik: Akciókutatás és drámatanítás DPM 2004/2

6. Zalay Szabolcs (2006): Konstruktivizmus és drámapedagógia. Iskolakultúra, 2006/1. Pécs

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

A tanulók ismerjék meg a drámaoktatás helyét, szerepét, jellegzetességeit a hazai köznevelési rendszerben.

Legyenek képesek az elméleti és gyakorlati tapasztalatok integrálására és alkalmazására

b) képessége

Rendelkezzenek a drámatanításhoz kapcsolódó pedagógus-kompetenciákkal, és ezeket legyenek képesek alkotó módon a gyakorlatban alkalmazni.

c) attitűdje

Pozitív érzelmei, elkötelezettsége alakul ki a nevelő tevékenység iránt.