Tantárgy adatlapja
Az egyetemes filmtörténet három féléves, a hagyományos filmtörténeti diszciplína módszerét követő leíró, rendszerező jellegű tantárgy. Alapvető célja, hogy megismertesse a hallgatókat az egyetemes filmtörténet főbb korszakaival, fordulópontjaival, irányzataival és néhány emblematikusnak tekinthető életművel. A tematika kialakításában fontos szempont az egyes filmtörténeti vonulatok megfelelő szemszögből (intézmény- vagy technikatörténet, stílus- vagy műfajtörténet, stb.) való vizsgálata. A kurzus során nem csak a történeti szempont folyamatos érvényesítését, hanem a filmelméleti belátások egyes korszakra vonatkozó megállapításait is az előadások fő vonulatának tekintjük. A filmet komplex szemlélettel közelítjük meg, mint szórakoztatóipart, és mint művészeti alkotások lehetőségét és megvalósultságát egyszerre. Kitekintést adunk a különféle kulturális, mediális változásoknak a gyártási feltételekre, a filmforgalmazásra és filmipari-filmművészeti következményeire. A közelmúltban számos új publikáció, elveszettnek hitt filmek felfedezése, rongálódott változatok helyreállítása helyezte új fénybe filmtörténeti ismereteinket. A három félév során a hallgatók ezt a megújult filmtörténetet ismerhetik meg úgy, hogy az előadások mellé az adott korszak szemléletét tükröző és alakító műalkotások megtekintésére kerül sor. Az első félév első felében a némafilm történetét tekintjük át mozgókép korai korszakától a némafilm világméretű elterjedésén át a hangosfilm megjelenéséig, előtérbe helyezve a technikai újítások műfaji, formai következményeit. Az első félév második felében a hangosfilm megjelenésétől és annak műfaji következményeitől kezdjük a rendszerezést: végigkövetjük a hollywoodi stúdiórendszer megerősödését gyártás-és társadalomtörténeti szempontból. Ezután műfajtörténettel gazdagítjuk a hallgatók ismereteit, miközben nagy figyelmet fordítunk a klasszikus hollywoodi elbeszélés alapkövetelményeinek megszilárdulására és a korai hangosfilm korszak jelentős európai alkotóira és irányzataira. A modern filmművészet kialakulásának közvetlen előzményeként tárgyaljuk bizonyos amerikai alkotók életművét meghatározó stílusjegyeket (Orson Welles, Alfred Hitchcock) és a háború alatti és utáni realizmusigény közvetlen hatásaként értékelhető neorealista alkotásokat.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
BAZIN, André: Mi a film? Budapest: Osiris, 2002. pp. 257-328.; pp. 369-467. ISBN 9789633794548
HEVESY Iván: A némafilm egyetemes története, Budapest: Magyar Filmintézet,1993. ISBN 963-7147-19-5
KÖMLŐDI Ferenc: Az amerikai némafilm története. Magyar Filmintézet: Budapest, 1999. ISBN 963-7147-40-3
KRACAUER, Siegfried: Caligaritól Hitlerig. A német film pszichológiai története. Budapest: Magyar Filmintézet, 1991. ISBN 963 7147 13 6
THOMPSON, Kristin – BORDWELL, David: A film története, Budapest: Palatinus 2007. pp. 33-214., pp. 237-398.ISBN 978963 9651 45 6
Ajánlott irodalom:
BORDWELL, David – THOMPSON, Kristin – STAIGER, Janet: The Classical Hollywood Cinema: Film Style & Mode of Production to 1960. Columbia University Press, 1985. ISBN 0415 003830
EISNER, Lotte: A démoni filmvászon. Budapest: Magyar Filmintézet, 1994. ISBN 963414720 9
KOVÁCS András Bálint: Metropolis, Párizs. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1992. pp. 7- 121. ISBN 963336596-1 1596 9195
LIZZANI, Carlo: Az olasz film története 1895-1979. Gondolat: Budapest, 1981. ISBN 963281061-9
NOWELL-SMITH, George (szerk.): Új Oxford Filmenciklopédia. Budapest: Glória Kiadó, 2003. ISBN 9789639587441
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filmtörténetben és a filmelméletekben.
Ismeri a filmelemzés módszereit, elméleti alapjait és jelentőségét.
Átlátja a filmi kompozíciót, a filmi elbeszélést.
Ismeri az elméleti problémafelvetés és problémamegoldás hagyományos és mai változatait, és jártasságot szerez a problémák szakszerű kezelésének gyakorlataiban.
Ismeretekkel rendelkezik a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.
b) képességei
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra.
Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra.
Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
Fejleszti nyelvtudását.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Véleményét körültekintően alakítja ki, tájékozódik és felelősséget vállal saját álláspontjáért.
Véleményét argumentumokra alapozza.
Véleményalkotásában képviseli az emberi méltóság szellemi követelményeit.
Elutasítja mások érzelmi vagy ideológiai alapú manipulálását.
Elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett.
Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.
