Tantárgy adatlapja
Az egyetemes filmtörténet három féléves, a hagyományos filmtörténeti diszciplína módszerét követő leíró, rendszerező jellegű tantárgy. Alapvető célja, hogy megismertesse a hallgatókat az egyetemes filmtörténet főbb korszakaival, fordulópontjaival, irányzataival és néhány emblematikusnak tekinthető életművel. A tematika kialakításában fontos szempont az egyes filmtörténeti vonulatok megfelelő szemszögből (intézmény- vagy technikatörténet, stílus- vagy műfajtörténet, stb.) való vizsgálata. A kurzus során nem csak a történeti szempont folyamatos érvényesítését, hanem a filmelméleti belátások egyes korszakra vonatkozó megállapításait is az előadások fő vonulatának tekintjük. A filmet komplex szemlélettel közelítjük meg, mint szórakoztatóipart, és mint művészeti alkotások lehetőségét és megvalósultságát egyszerre. Kitekintést adunk a különféle kulturális, mediális változásoknak a gyártási feltételekre, a filmforgalmazásra és filmipari-filmművészeti következményeire. A közelmúltban számos új publikáció, elveszettnek hitt filmek felfedezése, rongálódott változatok helyreállítása helyezte új fénybe filmtörténeti ismereteinket. A három félév során a hallgatók ezt a megújult filmtörténetet ismerhetik meg úgy, hogy az előadások mellé az adott korszak szemléletét tükröző és alakító műalkotások megtekintésére kerül sor. A tantárgy második szemeszterében a modern filmművészet kialakulásának vizsgálata a meghatározó: időrendben az ötvenes évektől a nyolcvanas évek végéig tartó időszak. Többnyire az európai művészfilm különböző irányzatait, fontos alkotóinak életművét járjuk körül, de a fontosabb hollywoodi áramlatoknak, távol-keleti szerzői életműveknek is figyelmet szentelünk. Az előadások többsége stílustörténeti áttekintést nyújt, de bizonyos témáknál alkalom adódik az intézmény-, politika- és társadalomtörténeti háttér feltárására. A teljesség igénye nélkül, a reprezentativitást szem előtt tartva arra törekszünk, hogy minél sokoldalúbban közelítsük meg a kijelölt korszakot, áttekintsük azokat a történeti változásokat, amelyek hatással voltak a film médiumának és intézményrendszerének formálódására.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
BAZIN, André: Mi a film? Budapest: Osiris, 2002. pp. 257-328.; pp. 369-467. ISBN 9789633794548
KOVÁCS, András Bálint: A modern film irányzatai. Az európai művészfilm 1950–1980. Palatinus: Budapest, 2005. ISBN 9789639578340
THOMPSON, Kristin – BORDWELL, David: A film története. Budapest: Palatinus 2007. pp. 442-504, pp. 539-561, pp. 636-651. ISBN 978 963 9651 45 6
Ajánlott irodalom:
BÁRON, György: A film és a „hetvenes évek”. In: BÁRON György: Hollywood és Marienbad. Budapest: Gondolat, 1986. pp. 19–43. ISBN 9632816641
GELENCSÉR Gábor – MURAI András (szerk.): Bergman 100. Budapest: Gondolat, 2018. ISBN 9789636938901
GELENCSÉR, Gábor: Beszédes csend. Bergman trilógiája. Filmvilág 2004/12. pp. 42-44. ISSN 0428-3872
GYŐRFFY, Miklós: Mágia és mesterség. Ingmar Bergman művészete. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2014. ISBN 978963 07 9725 2
GYŐRFFY, Miklós: Michelangelo Antonioni. Budapest: Gondolat, 1980. pp. 91–126. ISBN 9632809084
NOWELL-SMITH, George (szerk.): Új Oxford Filmenciklopédia. Budapest: Glória Kiadó, 2003. ISBN 9789639587441
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filmtörténetben és a filmelméletekben.
Ismeri a filmelemzés módszereit, elméleti alapjait és jelentőségét.
Átlátja a filmi kompozíciót, a filmi elbeszélést.
Ismeri az elméleti problémafelvetés és problémamegoldás hagyományos és mai változatait, és jártasságot szerez a problémák szakszerű kezelésének gyakorlataiban.
Ismeretekkel rendelkezik a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.
b) képességei
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra.
Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra.
Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
Fejleszti nyelvtudását.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Véleményét körültekintően alakítja ki, tájékozódik és felelősséget vállal saját álláspontjáért.
Véleményét argumentumokra alapozza.
Véleményalkotásában képviseli az emberi méltóság szellemi követelményeit.
Elutasítja mások érzelmi vagy ideológiai alapú manipulálását.
Elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett.
Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.
