Tantárgy adatlapja
Az egyetemes filmtörténet három féléves, a hagyományos filmtörténeti diszciplína módszerét követő leíró, rendszerező jellegű tantárgy. Alapvető célja, hogy megismertesse a hallgatókat az egyetemes filmtörténet főbb korszakaival, fordulópontjaival, irányzataival és néhány emblematikusnak tekinthető életművel. A tematika kialakításában fontos szempont az egyes filmtörténeti vonulatok megfelelő szemszögből (intézmény- vagy technikatörténet, stílus- vagy műfajtörténet, stb.) való vizsgálata. A kurzus során nem csak a történeti szempont folyamatos érvényesítését, hanem a filmelméleti belátások egyes korszakra vonatkozó megállapításait is az előadások fő vonulatának tekintjük. A filmet komplex szemlélettel közelítjük meg, mint szórakoztatóipart, és mint művészeti alkotások lehetőségét és megvalósultságát egyszerre. Kitekintést adunk a különféle kulturális, mediális változásoknak a gyártási feltételekre, a filmforgalmazásra és filmipari-filmművészeti következményeire. A közelmúltban számos új publikáció, elveszettnek hitt filmek felfedezése, rongálódott változatok helyreállítása helyezte új fénybe filmtörténeti ismereteinket. A három félév során a hallgatók ezt a megújult filmtörténetet ismerhetik meg úgy, hogy az előadások mellé az adott korszak szemléletét tükröző és alakító műalkotások megtekintésére kerül sor. A tantárgy második szemeszterében a modern filmművészet kialakulásának vizsgálata a meghatározó: időrendben az ötvenes évektől a nyolcvanas évek végéig tartó időszak. Többnyire az európai művészfilm különböző irányzatait, fontos alkotóinak életművét járjuk körül, de a fontosabb hollywoodi áramlatoknak, távol-keleti szerzői életműveknek is figyelmet szentelünk. Az előadások többsége stílustörténeti áttekintést nyújt, de bizonyos témáknál alkalom adódik az intézmény-, politika- és társadalomtörténeti háttér feltárására. A teljesség igénye nélkül, a reprezentativitást szem előtt tartva arra törekszü
;nk, hogy minél sokoldalúbban közelítsük meg a kijelölt korszakot, áttekintsük azokat a történeti változásokat, amelyek hatással voltak a film médiumának és intézményrendszerének formálódására.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
BAZIN, André: Mi a film? Budapest: Osiris, 2002. pp. 257-328.; pp. 369-467. ISBN 9789633794548
KOVÁCS, András Bálint: A modern film irányzatai. Az európai művészfilm 1950–1980. Palatinus: Budapest, 2005. ISBN 9789639578340
THOMPSON, Kristin – BORDWELL, David: A film története. Budapest: Palatinus 2007. pp. 442-504, pp. 539-561, pp. 636-651. ISBN 978 963 9651 45 6
Ajánlott irodalom:
BÁRON, György: A film és a „hetvenes évek”. In: BÁRON György: Hollywood és Marienbad. Budapest: Gondolat, 1986. pp. 19–43. ISBN 9632816641
GELENCSÉR Gábor – MURAI András (szerk.): Bergman 100. Budapest: Gondolat, 2018. ISBN 9789636938901
GELENCSÉR, Gábor: Beszédes csend. Bergman trilógiája. Filmvilág 2004/12. pp. 42-44. ISSN 0428-3872
GYŐRFFY, Miklós: Mágia és mesterség. Ingmar Bergman művészete. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2014. ISBN 978963 07 9725 2
GYŐRFFY, Miklós: Michelangelo Antonioni. Budapest: Gondolat, 1980. pp. 91–126. ISBN 9632809084
NOWELL-SMITH, George (szerk.): Új Oxford Filmenciklopédia. Budapest: Glória Kiadó, 2003. ISBN 9789639587441
