Tantárgy adatlapja
A tárgy szemleszerűen tekinti át az egyetemes film történetét, történeteit. A filmtörténeti gondolkodás néhány alapkérdésének, a filmtörténetírás lehetséges bizonyítékainak és szempontjainak áttekintése után a kezdetektől az ezredfordulóig vázoljuk fel mindenekelőtt az európai és az amerikai filmgyártás és filmművészet főbb tendenciáit, jelentős korszakait és alkotóit. A filmet komplex szemlélettel közelítjük meg, mint technikát és mint kultúrát, mint szórakoztatóipari terméket és mint művészeti alkotást.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Megtekintendő filmek:
Türelmetlenség (1916, r. D. W. Griffith)
Dr. Caligari (1920, r. Robert Wiene)
Ember a felvevőgéppel (1929, r. Dziga Vertov)
Andalúziai kutya (1929, r. Luis Bunuel-Salvador Dalí)
Aranypolgár (1941, r. Orson Welles)
Biciklitolvajok (1948, r. Vittorio De Sica)
A vihar kapujában (1950, Kurosawa, Akira)
Éli az életét (1962, r. Jean-Luc Godard)
Egy szöszi szerelme (1965, r. Milos Forman) vagy Fekete Péter (1963)
8 és 1/2 (1963, r. Federico Fellini)
Bonnie és Clyde (1967, r. Arthur Penn)
Kötelező és ajánlott irodalom:
Hogyan írják a filmtörténetet? (részlet) In. Thompson, Kristin – Bordwell, David: A film története. Palatinus, 2007. pp. 21-27. ISBN 9789639651456
Cherchi Usai, Paolo: A kezdetek és a fennmaradás. In. Nowell-Smith, George (ed.): Új Oxford film enciklopédia. Glória Kiadó, 2004. pp. 6-12.; Pearson, Roberta: A korai mozi. In. Új Oxford film enciklopédia. pp. 13-23.; Pearson, Roberta: Az átmeneti mozi. In. Új Oxford film enciklopédia. pp. 23-42. ISBN 9639283711
Franciaország az 1920-as években. In. A film története. pp. 109-125. ISBN 9789639651456
Németország az 1920-as években. In. A film története. pp. 126-143. ISBN 9789639651456
A szovjet film az 1920-as években. In. A film története. pp. 144-166. ISBN 9789639651456
Dibbets, Karel: A hangosfilm. In. Új Oxford film enciklopédia. pp. 215-223. ISBN 9639283711
Rick Altman: A film és a műfajok. In. Új Oxford film enciklopédia. pp. 284-293. ISBN 9639283711
David Bordwell: Elbeszélés a játékfilmben. Magyar Filmintézet, 1996. - A klasszikus elbeszélésmód: a hollywoodi példa c. fejezet részlete, pp. 170-178. ISBN 963-7147-33-0
Urbán Mária: Játékszabályok. A francia lírai realizmus. Filmtett (2001. november) no. 16. pp. 22-26.
Vincze Teréz: Az olasz neorealizmus. Filmtett (2001. december) no. 17., pp. 18-22.
+ 10a: két neorealista példa A film története c. kötetből
Kovács András Bálint: A modern film irányzatai. Az európai művészfilm 1950-1980 Új Palatinus, 2010. – 3. fejezet: Szubjektivitás: A fabula elbizonytalanodása, pp. 262-278. ISBN 9789639578340
A háború utáni filmművészet a szovjet befolyási övezetben. In. A film története. pp. 423-430. ISBN 9789639651456
Művészfilmek és a szerzőiség eszméje. In. A film története. pp. 442-458. ISBN 9789639651456
Vincze Teréz: Az angol free cinema és az angol új hullám. Filmtett (2002. február) no. 18. pp. 24-28.
Báron György: A francia új hullám. Filmtett (2002. március) no. 19. pp. 29-34.
Anton Kaes: A nyugatnémet új hullám. In. Új Oxford film enciklopédia. pp. 641-655. ISBN 9639283711
Varga Balázs: A kelet-európai új hullámok. Filmtett (2002. április) no. 20. pp. 20.24.
Hollywood hanyatlása és felemelkedése, 1960-1980. In. A film története. pp. 539-562. ISBN 9789639651456
Bíró Yvette: A kép: ez a titokzatos tárgy. In. A rendetlenség rendje. Film/Kép/Esemény. Válogatott tanulmányok. Filum, 1997. pp. 110-121. ISBN 963-8347-29-5
A globális filmkultúra körvonalai. In. A film története. pp. 743-761. ISBN 9789639651456
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
b) képességei
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
Magabiztosan kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket.
Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
A kommunikáció és médiakutatás területén képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletet hozni, és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat megfogalmazni.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
