A kurzus egy háromrészes szemináriumi sorozat második darabja, melynek célja kibővíteni az ismereteket a történelmi narratíva, forrásanyag és a világtörténelmet formáló irányzatok terén.

Ezek a szemináriumok a korábbi előadások anyagára építenek és megalapozzák a további világtörténeti kurzusokat. A kurzus tematikusan közelíti meg a világtörténelem lényeges kérdéseit és problémafelvetéseit a 18. századtól napjainkig. A szeminárium először megkísérli definiálni a modern világ fogalmát azáltal, hogy újra átveszi az imperializmus és kolonializmus témakörét, mint a globalizációhoz vezető út mérföldköveit. Egyik fő témakör a nacionalizmus, az iparosodás és a modernizáció globális mozgatóereje, ami meghatározta a hosszú 19. századot és a 20. század elejét. Mielőtt aktuális globális kérdésekkel foglalkoznánk, megvizsgáljuk a globális konfliktusok és a globális interakciók kérdését. Végezetül a szemináriumon aktuális globális kérdéseket vizsgálunk, tekintettel a kialakulóban lévő globális kontextusokra és kihívásokra.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

David R. Abernathy. The Dynamics of Global Dominance: European Overseas Empires, 1415-1980. New Haven, 2000. 

John E. Kicza. Resilient Cultures: America's Native Peoples Confront European Colonization, 1500-1800. Upper Saddle River, N.J., 2002.

Daniel R. Headrick. The Tools of Empire: Technology and European Imperialism in the Nineteenth Century. New York, 1981.

Jane Burbank and Frederick Cooper. Empires in World History: Power and the Politics of Difference. Princeton, 2010. 

Robert E. Hannigan. The New World Power: American Foreign Policy, 1898- 1917. Philadelphia, 2002

Jim Masselos. Indian Nationalism: A History. 5th ed. Columbia, 2005.

Odd Arne Westad. Global Cold War: Third World Interventions and the Making of Our Times. New York, 2007.

Martin Wolf. Why Globalization Works. 2

nd ed. New Haven, 2005. 

Thomas L. Friedman. The Lexus and Olive Tree. Revised ed. New York, 2012.

J. R. McNeill. Something New under the Sun: An Environmental History of the Twentieth-Century World. New York, 2000. 

Suzanne Desan, Lynn Hunt, and William Max Nelson, eds. The French Revolution in Global Perspective. Ithaca, N.Y., 2013.

Ajánlott irodalom:

William H. McNeill, The Pursuit of Power, Technology, Armed Force, and Society since 1000 A.D., (Chicago: University Press, 1982.)

Henry Kissenger, Dipomacy, New York: Simon and Schuster, 1994.

Kathleen Ann Meyers. Neither Saints nor Sinners: Writing the Lives of Women in Spanish America. New York, 2003.

A. J. H. Latham. The Depression and the Developing World, 1914--1939. London, 1981. 

Victor Bulmer-Thomas. The Economic History of Latin America since Independence (Cambridge Latin American Studies). 3rd ed. New York, 2014. 

Patrick Manning. Slavery and African Life: Occidental, Oriental, and African Slave Trades. Cambridge: University Press,  1990.

James H. Sweet. Recreating Africa: Culture, Kinship, and Religion in the African-Portuguese World, 1441-1770. Chapel Hill, N.C., 2006.

Michael R. Auslin. Negotiating with Imperialism: The Unequal Treaties and the Culture of Japanese Diplomacy. Cambridge, Harvard University Press,

Pipes, Richard: A kommunizmus. 2004. Budapest, Európa Kiadó. (Fordította: Szabó László Zsolt)

Goldberg, Jonah: Liberálfasizmus: a baloldal rejtett története Mussolinitől napjainkig. 2012. Budapest, XX. Századi Intézet. (Fordította: Berényi Gábor)

20. századi egyetemes történet I.-II. kötet. 2006. Budapest, Osiris. (Szerkesztette: Németh István)

Masaryk, Tomas: Világforradalom: emlékek és gondolatok 1914-1918. 1928. Praha, Orbis.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

tudása

- Megérti azokat globális trendeket (1500-tól napjainkig), melyek a modern globális trendekhez vezettek

- Megismeri a nacionalizmus, modernizáció és ipariasodás szerepét a 19-20. századi globális trendekre vonatkozóan

- Kialakulóban lévő globális trendek és kihívások

képességei

- Képes a világtörténelmet fogalmilag és tematikailag megközelíteni, és meg

tudja vitatni azokat a trendeket, amelyek a jelenlegi globális összefüggéseket meghatározzák