A kurzus egy háromrészes szemináriumi sorozat második darabja, melynek célja kibővíteni az ismereteket a történelmi narratíva, forrásanyag és a világtörténelmet formáló irányzatok terén.

Ezek a szemináriumok a korábbi előadások anyagára építenek és megalapozzák a további világtörténeti kurzusokat. A kurzus tematikusan közelíti meg a világtörténelem lényeges kérdéseit és problémafelvetéseit a 18. századtól napjainkig. A szeminárium először megkísérli definiálni a modern világ fogalmát azáltal, hogy újra átveszi az imperializmus és kolonializmus témakörét, mint a globalizációhoz vezető út mérföldköveit. Egyik fő témakör a nacionalizmus, az iparosodás és a modernizáció globális mozgatóereje, ami meghatározta a hosszú 19. századot és a 20. század elejét. Mielőtt aktuális globális kérdésekkel foglalkoznánk, megvizsgáljuk a globális konfliktusok és a globális interakciók kérdését. Végezetül a szemináriumon aktuális globális kérdéseket vizsgálunk, tekintettel a kialakulóban lévő globális kontextusokra és kihívásokra.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

David R. Abernathy. The Dynamics of Global Dominance: European Overseas Empires, 1415-1980. New Haven, 2000. 

John E. Kicza. Resilient Cultures: America's Native Peoples Confront European Colonization, 1500-1800. Upper Saddle River, N.J., 2002.

Daniel R. Headrick. The Tools of Empire: Technology and European Imperialism in the Nineteenth Century. New York, 1981.

Jane Burbank and Frederick Cooper. Empires in World History: Power and the Politics of Difference. Princeton, 2010. 

Robert E. Hannigan. The New World Power: American Foreign Policy, 1898- 1917. Philadelphia, 2002

Jim Masselos. Indian Nationalism: A History. 5th ed. Columbia, 2005.

Odd Arne Westad. Global Cold War: Third World Interventions and the Making of Our Times. New York, 2007.

Martin Wolf. Why Globalization Works. 2nd ed. New Haven, 2005. 

Thomas L. Friedman. The Lexus and Olive Tree. Revised ed. New York, 2012.

J. R. McNeill. Something New under the Sun: An Environmental History of the Twentieth-Century World. New York, 2000. 

Suzanne Desan, Lynn Hunt, and William Max Nelson, eds. The French Revolution in Global Perspective. Ithaca, N.Y., 2013.

Ajánlott irodalom:

William H. McNeill, The Pursuit of Power, Technology, Armed Force, and Society since 1000 A.D., (Chicago: University Press, 1982.)

Henry Kissenger, Dipomacy, New York: Simon and Schuster, 1994.

Kathleen Ann Meyers. Neither Saints nor Sinners: Writing the Lives of Women in Spanish America. New York, 2003.

A. J. H. Latham. The Depression and the Developing World, 1914--1939. London, 1981. 

Victor Bulmer-Thomas. The Economic History of Latin America since Independence (Cambridge Latin American Studies). 3rd ed. New York, 2014. 

Patrick Manning. Slavery and African Life: Occidental, Oriental, and African Slave Trades. Cambridge: University Press,  1990.

James H. Sweet. Recreating Africa: Culture, Kinship, and Religion in the African-Portuguese World, 1441-1770. Chapel Hill, N.C., 2006.

Michael R. Auslin. Negotiating with Imperialism: The Unequal Treaties and the Culture of Japanese Diplomacy. Cambridge, Harvard University Press,

Pipes, Richard: A kommunizmus. 2004. Budapest, Európa Kiadó. (Fordította: Szabó László Zsolt)

Goldberg, Jonah: Liberálfasizmus: a baloldal rejtett története Mussolinitől napjainkig. 2012. Budapest, XX. Századi Intézet. (Fordította: Berényi Gábor)

20. századi egyetemes történet I.-II. kötet. 2006. Budapest, Osiris. (Szerkesztette: Németh István)

Masaryk, Tomas: Világforradalom: emlékek és gondolatok 1914-1918. 1928. Praha, Orbis.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

tudása

- Megérti azokat globális trendeket (1500-tól napjainkig), melyek a modern globális trendekhez vezettek

- Megismeri a nacionalizmus, modernizáció és ipariasodás szerepét a 19-20. századi globális trendekre vonatkozóan

- Kialakulóban lévő globális trendek és kihívások

képességei

- Képes a világtörténelmet fogalmilag és tematikailag megközelíteni, és meg tudja vitatni azokat a trendeket, amelyek a jelenlegi globális összefüggéseket meghatározzák