Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy a mindennapi és a tudományos életben alkalmazott meggyőző stratégiákkal foglalkozik, mindenekelőtt azok logikai aspektusával. Megismertet a kijelentéslogika alapjaival, az argumentáció-elemzés szempontjaival, az érvrendszerek szerkesztésének szabályaival, bemutatja a gyakran előforduló érvényes következtetési formákat és a tipikus logikai hibákat, a médiából és filozófiai szövegekből vett példákon gyakoroltatja a következtetések formai és tartalmi oldalának elemzését és értékelését. A kurzus fejleszteni hivatott a hallgatók érvelni tudását, racionális konfliktuskezelési képességét, vitakészségét és vitakultúráját.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az argumentáció elméleti alapjai: A meggyőzés pszichológiája és logikája; a retorika, a dialektika és a logika összefüggései az érvelésben.
Kijelentéslogikai alapfogalmak: Logikai összetevők, igazságértékek, az érvényesség és a helytállóság (soundness) kritériumai.
Érvszerkezetek: Az érvelések típusai (deduktív, induktív, abduktív), az érvek horizontális és vertikális szerkezete, valamint a premissza-konklúzió viszony.
Logikai hibák (Falláciák): A leggyakoribb tartalmi és formai érvelési hibák (pl. szalmabáb, ad hominem, post hoc ergo propter hoc) rendszerezett ismerete.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Argumentáció-elemzés: Képesség a médiából és filozófiai szövegekből vett érvelések rekonstrukciójára, a rejtett premisszák feltárására.
Érvrendszerek szerkesztése: Jártasság a meggyőző és logikailag kikezdhetetlen érvsorok felépítésében tudományos és mindennapi kontextusban.
Racionális vitakultúra: Technikák a vitahelyzetek moderálására, a stratégiai manőverezés felismerésére és a racionális konfliktuskezelésre.
Kritikai értékelés: Módszertan az érvelések formai és tartalmi oldalának (igazságérték és logikai kényszer) elkülönített mérlegelésére.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Zentai I. – Tóth O.: A meggyőzés csapdái. Informális hibák és visszaélések a mindennapi meggyőzősben. Budapest, Typotex, 2002.
Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége. 2. javított kiadás. Budapest, Typotex, 2007.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Zentai István: A meggyőzés útjai. A mindennapi élet meggyőzéspszichológiája. Budapest, Typotex, 2000.
Forrai G. (szerk.): Informális logika. (digitális tankönyv)
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a meggyőző stratégiák és a formális logika alapszabályainak átadásával közvetlenül alapozza meg a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató megismeri az elméleti problémafelvetés azon változatait, amelyek a racionális társadalmi diskurzus alapfeltételeit jelentik, és tájékozottságot szerez a tudományos gondolkodás módszertani alapjairól.
b) képesség
A kurzus célzottan fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és prezentálásának képességét. A hallgató alkalmassá válik politikai és közéleti elemzések elvégzésére az érvelési hibák és stratégiák felismerése révén. A szövegelemzési gyakorlatok javítják a kritikai elsajátítás technikáit, a szóbeli viták pedig fejlesztik a nyilvános megszólalás szabályainak tudatos alkalmazását.
c) attitűd
Az érveléstechnikai szabályok ismerete nyitottságra, párbeszédre és fegyelmezett vitakultúrára nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje mások álláspontját, és saját véleményét ne indulati úton, hanem racionálisan, argumentált módon fejtse ki. Ez a szemléletmód elősegíti a konfliktusok kooperatív és racionális kezelését.
d) autonómia és felelősség
A logikai hibák és meggyőző stratégiák felismerése támogatja a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató képessé válik az ideológiai vagy érzelmi alapú manipulációk elutasítására, és felelősséget vállal saját kijelentéseinek logikai következményeiért. Az etikailag és szellemileg alapos érvelés követelménye itt a szellemi integritás védelmében realizálódik.
