Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzusok célja: a hallgató ismerje meg az antik erkölcsfilozófia főbb vonásait, a Thálésztól Prokloszig terjedő korszak mérvadó képviselőit és nézeteiket. A tárgyalandó időszak tehát a késő antikvitás utolsó pogány filozófusaiig terjed. Másrészt alaposabb betekintést nyerjen egy választott szerző, vagy iskola által képviselt morális elméletek valamelyikébe. Az előadások egy adott részterületre koncentrálnak (pl. etikai felfogások), egy morális problémakör elemzésén keresztül kívánják megmutatni a témakör terminológiáját, argumentumait, azok használatát és történeti kontextusát, valamint ennek alapján rekonstruálni az ezekből felépülő elméletet. Ennek során kísérlet történik arra, hogy a hallgató összefüggő képet kapjon az adott elméletekről, valamint felfigyeljen a nyitva maradt problémákra.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az antik etika alapvonásai: Az erény (areté) fogalmának alakulása a homéroszi kor lovagi etikájától a filozófiai erényfogalomig; a boldogság (eudaimonia) mint végső cél.
A szókratészi fordulat és a platonizmus: A tudás és erény azonossága Szókratésznél; Platón állam- és léleketikája; az igazságosság mint harmónia.
Arisztotelész és a karakteretika: A nikomakhoszi etika rendszere; a középszer tanítása; a gyakorlati észtudat (phronészisz) szerepe.
Hellenisztikus etikai iskolák: A sztoicizmus (szenvedélymentesség, sors és szabadság); az epikureizmus (gyönyör és zavartalanság); a szkepticizmus etikai következményei.
Késő antikvitás: A neoplatonizmus morális dimenziói Prokloszig; a lélek megtisztulása és felemelkedése.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Fogalom-rekonstrukció: Képesség az antik etikai terminológia (pl. phronészisz, ataraxia, apatheia) pontos használatára és történeti kontextusba helyezésére.
Argumentációs analízis: Jártasság az antik érvelési technikák (pl. szókratészi elenkhosz, arisztotelészi szillogizmusok) azonosításában és rekonstrukciójában.
Szövegkritikai módszer: Egy választott antik szerző vagy iskola forrásszövegeinek mélyfúrásszerű, önálló feldolgozása és értelmezése.
Problémaérzékenység: A klasszikus elméletekben nyitva maradt kérdések (pl. az akaratszabadság problémája az antikvitásban) felismerése és szakmai megvitatása.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Ross, Sir David: Arisztotelész. Budapest, Osiris, 1996, 395 o.
Szlezák, T. A.: Hogyan olvassuk Platónt. Budapest, Atlantisz, 2000., 185 o.
Wallis, R. T.: Az újplatonizmus. Budapest, Osiris, 2002, 286 o.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kirk, G. S. – Raven, J. E. – Schofield, M.: A preszókratikus filozófusok. Budapest, Atlantisz, 1998, 725 o.
Long, A. A.: Hellenisztikus filozófia. Budapest, Osiris, 1997, 344 o.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy az európai erkölcsfilozófia alapjainak szisztematikus bemutatásával mélyíti a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez a Thálésztól Prokloszig terjedő korszak mérvadó nézeteiről, megismerve az elméleti problémafelvetés azon klasszikus változatait, amelyek a nyugati etikai gondolkodás terminológiáját és argumentumait megalapozták.
b) képesség
Egy választott szerző vagy iskola elméleteinek mélyebb elemzése fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és prezentálásának képességét. A hallgató alkalmassá válik összefüggő elméleti rekonstrukciók készítésére és a szakmai terminológia precíz használatára, javítva ezzel a kritikai elsajátítás és a történeti kontextualizálás technikáit.
c) attitűd
Az antik etikai rendszerek sokszínűségének tanulmányozása szellemi nyitottságra, módszeres tudásgyarapításra és erkölcsi reflexióra nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje a különböző életvezetési modelleket (pl. sztoikus kötelesség vs. epikurei gyönyör), felismerve az antik bölcsesség jelentőségét a kortárs értékválasztásokban. Ez a szemléletmód erősíti a szellemi integritás iránti igényt.
d) autonómia és felelősség
Az antik erényfogalom és a boldogságkeresés megismerése támogatja a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató felismeri a jellemformálás és a tudatos döntéshozatal jelentőségét az egyéni életvezetésben. Az etikailag alapos érvelés követelménye itt a klasszikus bölcseleti minták és a modern felelősségfogalom közötti párbeszéd megteremtésében realizálódik.
