Tantárgy adatlapja
Az Európai Unió története során a bővítések meghatározó események voltak: alapvető befolyással bírtak az EU intézményrendszerére, politikáira, döntéshozatali mechanizmusaira. Mindezeknek köszönhetően a bővítések megítélése sokszor nem volt egyértelműen pozitív. Manapság sokan bővítési fáradságról beszélnek, és valóban, a bővítési folyamat lelassulni látszik. De jelenleg is számos, főként nyugat-balkáni állam vár az EU taggá válásra. Az EU keleti és déli szomszédjai, akár tagok lehetnek valaha, akár nem, mind speciális politikai és gazdasági kapcsolatot tartanak fenn az EU-val.
A kurzus keretében részletesen foglalkozunk a korábbi bővítések tapasztalataival, a bővítés jövőjével, és az EU-nak a szomszédjaival fenntartott kapcsolataival.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Éltető, Andrea (ed.): Mind the Gap. Integration Experiences of the Ten Central European and Eastern European Countries. Centre for Economic and Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest, 2014. ISBN 978-615-5447-54-9
Gateva, Eli: European Union Enlargement Conditionality. Palgrave Macmillan, London New York, 2015. ISBN 978-1-349-56032-5
Laursen, Finn (ed.): EU Enlargement. Current Challenges and Strategic Choices. P.I.E. Peter Lang, Brussels, 2013. ISBN 978-2-87574-067-0
Stefanova, Boyka M.: The European Union and Europe’s New Regionalism. The Challenge of Enlargement, Neighbourhood, and Globalization. Palgrave Macmillan, London – New York, 2018. ISBN 978-3-319-60106-9
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri és érti azokat a hazai, európai és globális társadalmi problémákat, amelyek meghatározzák a társadalomtudományi go
ndolkodás alaptendenciáit.
Rendszerezett ismeretekkel rendelkezik a magyar, az európai és az Európán kívüli politikai rendszerekről, valamint a kormányzati rendszerek domináns nemzetközi típusairól.
Ismeri a világgazdaság főbb tendenciáit és a világ egyes régióinak gazdasági folyamatait, különös tekintettel az Európai Unió gazdasági helyzetére vonatkozóan.
Ismeri a nemzetközi politikai, gazdasági, jogi és társadalmi intézmények és folyamatok mélyebb összefüggéseit.
b) képességei
Képes a társadalmi konfliktusok és problémák bonyolult rendszerében eligazodni, szűkebb szakterületén elmélyültebb ismereteire építve aktívan be tud kapcsolódni a konfliktusok feltárásának munkálataiba.
Képes a világgazdasági folyamatok mélyebb megértésére és az Európai Uniót, illetve Magyarországot érintő gazdasági jellegű kihívások elemzésére.
Képes összehasonlító gazdasági elemzések végzésére alapvető közgazdasági és statisztikai ismeretek, valamint világgazdasági elméletek birtokában.
Képes definiálni a nemzetközi rendszer egyes szereplőinek gazdasági és politikai érdekeit, illetve azok összefüggésrendszerét.
c) attitűdje
Nyitott és toleráns azoknak a társadalmi csoportoknak a nézeteivel, gondolkodási formáival és életmódjával szemben, amelyekkel társadalomkutatóként szakmai munkája során kapcsolatba kerül.
d) autonómiája és felelőssége
