Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja, hogy bevezető jelleggel megismertesse a hallgatókat az uniós politikák kialakulásával, jellegzetességeivel, elemzésük elméleti kereteivel.
Az elméleti, történeti bevezetés után a különböző politikákat végrehajtó intézményrendszer, illetve a politikákat megalapozó költségvetés, döntéshozatali mechanizmusok ismertetésére kerül sor.
Az integráció folyamatát beindító belső piac fejlődése, a monetáris, pénzügyi unió kialakulása, illetve a regionális/kohéziós politika megerősödése nagyon fontos része a szakpolitikák bemutatásának. Ezen felül betekintést nyernek a hallgatók az Európai Unió külkapcsolati rendszerébe, a kül- és védelempolitikán kívül a bővítés, a fejlesztési együttműködés, a humanitárius ügyek kezelésének témáiba. A szabadság, biztonság, jog térségének kialakulása, különös tekintettel a határvédelem kérdésére, a migrációra és a menekültügyre elmaradhatatlan része az uniós politikák ismertetésének. Az egyik legrégebbi szakpolitika, a közös agrárpolitika mellett részletesen kitérünk a rendkívül fontos közlekedéspolitikára, a stratégiai kérdéssé váló energiapolitikára is. Röviden bemutatjuk a hallgatóknak a közös foglalkoztatás- és szociálpolitikát, oktatáspolitikát, kulturális politikát is.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-Orac, Budapest, 2011. ISBN 978-963-258-129-3
Ajánlott irodalom:
Cini, Michelle: European Union Politics. Oxford, 2003.
class="csB01248B">Kengyel, Ákos (ed.): Az Európai Unió közös politikái Akadémia, Budapest, 2010.
Wallace, Hellen and Williame: Politikák születése az Európai Unióban. Pécs, 1999.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Magas szinten ismeri és a magabiztos gyakorlati használhatóság követelményeinek megfelelően érti és értelmezi a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeri a társadalomtudományokra jellemző adatgyűjtési, feldolgozási és értelmezési technikákat, és a politikai kutatás megkülönböztető sajátosságait.
b) képességei
Képes megérteni az egyes államok főbb külpolitikai döntéshozatali mechanizmusát. valamint képes tájékozódni a különféle nemzetközi szervezetek döntéshozatali mechanizmusában.
Képes definiálni a nemzetközi rendszer egyes szereplőinek gazdasági, politikai és kulturális érdekeit, illetve azok összefüggésrendszerét.
Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Képes a társadalmi konfliktusok és problémák bonyolult rendszerében eligazodni, szűkebb szakterületén elmélyültebb ismereteire építve aktívan be tud kapcsolódni a konfliktusok feltárásának munkálataiba.
