Tantárgy adatlapja
A kurzus célja, hogy a hallgatók alapos ismeretekkel rendelkezzenek a dokumentumfilm készítésnek magyar hagyományaival, az egyetemes filmtörténet általános fejlődési vonalán elhelyezkedő, attól elválaszthatatlan alakulásáról. Fogalmat kapjanak a kortárs trendekről. A különféle korszakokban erőteljessé váló irányzatok áttekintése lehetőséget ad arra, hogy összefüggéseiben értelmezze a magyar társadalmi és politikai erőteret. Tisztázza a kánon fogalmát és a kanonizálódás folyamata felől tekinti végig azokat a társadalom-, emlékezet- és intézménypolitikai tényezőket, amelyek ezt befolyásolhatják. Különös figyelmet fordít a magyar nemzeti filmtörténeti kánon kialakulására, nagy hangsúllyal a Kádár-kori államszocializmus kultúrpolitikai irányelveire és azok hatására, majd a rendszerváltozás utáni időszak társadalmi változásaira. A kurzus során a mozgóképi kifejezés sajátosságainak alapvető kérdéseit a nemfikciós filmek természetének vizsgálata közben ismerjék meg a hallgatók. A magyar dokumentumfilmek történeti tipológiája vagy szociológiai/esztétikai funkciók szerinti vizsgálata, olyan kompetenciák kialakítását teszi lehetővé, amelyeket a hallgatók a mozgóképi realizmus problémáját alapvetően megváltoztató digitális kultúra területén végzett munkájuk során hasznosíthatnak.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Magyar dokumentumfilm a rendszerváltás után, Metropolis, 2004/2-
Sárközy Réka: Elbeszélt múltjaink – A magyar történelmi dokumentumfilm útja, L' HARMATTAN KFT., 2011. ISBN 9789632364735
Rejtőzködő történelem – 50 év 100 dokumentumfilmje, MADE, 2003.
Dér András: Szemelvények a dokumentumfilm történetéből, egyetemi jegyzet. ISBN 978-963-308-058-0
Gelencsér Gábor: Az emlékezés formái és az emlékezet politikái. Az emlékezés mint történelmi-politikai identitáskeresés időrend-felbontó narratív formája a Kádár-korszkban és továbbélése a posztkommunizmus időszakában, Apertúra, 2016. Nyár ISSN 1787-7245
Murai András: Film és kollektív emlékezet. Magyar múltfilmek a rendszerváltozás után. Savaria University Press, Szombathely, 2008 ISBN 9789639882102
Pócsik Andrea: A Sára-életmű korai darabjainak szerepe a filmemlékezetben, Pintér Judit (szerk.): Pro Patria Sára 80, MMA Alapítvány, 2014. ISBN 9786155464041
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filmtörténetben és a filmelméletekben.
Ismeri a filmelemzés módszereit, elméleti alapjait és jelentőségét.
Átlátja a filmi kompozíciót, a filmi elbeszélést.
Ismeri az elméleti problémafelvetés és problémamegoldás hagyományos és mai változatait, és jártasságot szerez a problémák szakszerű kezelésének gyakorlataiban.
Ismeretekkel rendelkezik a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.
b) képességei
Képes arra, hogy kreatív módon írjon, és kritikai tevékenységet fejtsen ki a kultúra különböző területein. Ez az alkalmasság kiterjed a nyomtatott és elektronikus sajtóban és egyéb kiadványokban megjelenő műbírálatok írására, politikai és közéleti elemzések elvégzésére, ismeretterjesztő tudósítások, beszédek és prezentációk készítésére és értékelésére, a kultúra szervezésében való közreműködésre.
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra.
Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra.
Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.
Felismeri és beépíti gyakorlati tanulmányaiba azokat az összefüggéseket, amelyeket az elméleti tudás elsajátításával felfedez.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
Képes argumentált módon kifejteni saját álláspontját.
Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Véleményét körültekintően alakítja ki, tájékozódik és felelősséget vállal saját álláspontjáért.
Véleményét argumentumokra alapozza.
Véleményalkotásában képviseli az emberi méltóság szellemi követelményeit.
Elutasítja mások érzelmi vagy ideológiai alapú manipulálását.
Elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett.
Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.
