Tantárgy adatlapja
A kurzus során a hallgatók a fejlődéspszichológia szak- és alkalmazott területének kurrens trendjeivel ismerkednek meg a gyakorlat szintjén. A hallgató feladata, hogy projektmunka keretében dolgozzon fel egy-egy kiválasztott témát az alábbiak közül.
A tantárgyblokk első fele kiemelt figyelmet szentel a fejlődés interaktív történéseinek, s ebből a nézőpontból elemezi a fejlődési folyamatban szerepet játszó tényezőket. A kurzus másik kiemelt témaköre a „környezetbe ágyazott fejlődés” („development in context”) koncepció talaján foglalkozik a szűkebb és szélesebb környezet (társak, intézmények, média, és kulturális-ideológiai keretek) fejlődésre gyakorolt hatásával.
A kurzus során feldolgozott témakörök:
Katalizátorok a fejlődéslélektani kutatások történetében
A fejlődés kezdetei, a csecsemőkor
Kognitív fejlődés: strukturalista megközelítés és információfeldolgozási modell
A szülői viselkedés aspektusai és hatásai
Fejlődés kontextusban: kulturális perspektívák, a kulturális változás hatásai
A tudás megszerzése és átadása
A serdülőkori fejlődés
A teljes életen át tartó fejlődés: a felnőttkor és az időskor
Fejlődéslélektani kutatások és klinikum
Fejlődéslélektani kutatások és társadalompolitika
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Dixon, R.A. & Lerner, R.M. (1992). A history of systems in developmental psychology. In M.H. Bornstein & M.E. Lamb (Eds.), Developmental Psychology. New Jersey: LEA, 3-58.
Rutter, M. and Rutter, M. (1993). Change and Continuity: Some developmental processes. In: Developing minds: Challange and continuity across the lifespan. Chapter 3. New York. BasicBooks.
Thompson, R. A. (2000): Early sociopersonality developement. In. W. Damon (Ed.), Handbook of child psychology (5th ed.), Vol. 3. Social, emotional, and personality development. New York: Wiley.
Greenfield, P. M., Fuligni H.K., Andrews, and Ashley Maynard (2003). Cultural pathways through universal development. Annual Review of Psychology 54:461–90.
Nguyen Luu, L.A., Fülöp,M. (2003). Kultúra és pszichológia. Osiris kiadó, Budapest.
Ajánlott irodalom:
Flavel, J.H. (1992): Cognitive development: past, present, and future. Developmental Psychology, 28, 998-1005.
Tomasello, M., Carpenter, M., Call, J., Behne, T., Moll, H. (2007). A szándékok megértése, közös szándékok. A kulturális gondolkodás gyökerei. In: Csibra, G. & Gergely Gy. (Szerk.) Ember és kultúra: A kulturális tudás eredete és átadásának mechanizmusai. Budapest: Akadémia Kiadó, pp. 61-107.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.
Ismeri és érti a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.
Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, idegen nyelvű szakcikkek olvasására képes.
b) képességei
Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.
Képes véleményét önállóan megfogalmazni a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően (akár idegen nyelven is) és szakmai fórumokon megvédeni.
c) attitűdje
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
T&
ouml;rekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.
d) autonómiája és felelőssége
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
