Az ismeretelmélet célja, hogy bemutassa az emberi megismerés természetét, struktúráját, annak különböző módjait és szintjeit. Az ember kutató alanyként áll szemben a világgal, annak minden jelenségével, s vizsgálódása közben veszi észre, hogy megismerő képességének megvannak a sajátos határai, alapjai pedig ugyanakkor olyanok, melyeket feltétlenül reflexió alá kell vetni.

Mindenekelőtt a racionalizmus és empirizmus ismeretelméletei kerülnek a kurzus idején vizsgálat alá. Az észlelet, érzés, képzelet, percepció, a priori, intellektus, absztrakció fogalmait Descartes, Hume, Locke, Kant és Aquinói Szent Tamás filozófiájában kutatjuk elsősorban. A kurzusnak a XX. századi filozófiai történések is részét alkotják, benne Husserl és követőinek fenomenológiája, valamint a filozófiai hermeneutika megismertetése.

A tematika tételesen a tanítási hetek tükrében:

Bevezetés – az ismeretelmélet tárgya, problematikája

Az empirizmus és a racionalizmus fogalma

Mi az igazság? – Igazság fogalmak és igazság elméletek I.

Mi az igazság? – Igazság fogalmak és igazság elméletek II.

Aquinói Szent Tamás ismeretelmélete

Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája

Edmund Husserl fenomenológiája

A hermeneutika fogalma, tudománya I.

A hermeneutika fogalma, tudománya II.

Az emberi személy méltósága és megismerhetősége

Tudomány és megismerés

Megismerés és transzcendentális tapasztalat