Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja a média legismertebb területein a kreatív gondolkodásmód alakításának elősegítése. A széleskörű nyilvánosságra szánt írások, mozgóképek és egyéb kommunikatív formák építkezése, dramaturgiája, a tények felkutatása, kezelése, bemutatása, a témák meghatározása, kibontása, tárgyalása, a történetek felismerése, elbeszélése, műfaji meghatározása, objektív ill. műsoros bemutatása a hírtől a fikcióig: az ezekre adott konkrét válaszok segítségével ismerjük meg a forgatókönyvírás gyakorlati alapjait. Filmstruktúrák elemzésén keresztül megismerni a történetmesélés alapelvét, a karakterek szerepét a történetépítésben, a forgatókönyvírás formai követelményeit. Törekszünk az elméleti és gyakorlati szakmai tudás összehangolt alkalmazására és összekapcsolására a dramaturgia hagyományaival, a megjelenítő erejű drámaiság alkotóelemeinek és megvalósítási folyamatának megismerésére, az ezzel kapcsolatos készségek és képességek fejlesztésére.
A hallgatók önálló gyakorlatok során mutatják be kompetenciájukat. A közös értékelés, korrigálás, egyúttal felkészülés a szakmai gyakorlat ésszerű lebonyolítására és a mestermunka megtervezésére is.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
MCKEE, Robert: Story - a forgatókönyv anyaga, szerkezete, stílusa és alapelvei, Filmtett Egyesület, 2011. ISBN 9789730117042
FIELD, Syd: Forgatókönyv - A forgatókönyvírás alapjai, Cor Leonis kiadó, 2011. ISBN 9789638889171
KOVÁCS A. Bálint: A film szerint a világ. Budapest: Palatinus, 2002. 7-92.o. ISBN 9639380695
ARISZTOTELÉSZ: Poétika. Budapest, Lazi 2004. ISBN 963941
6754
BÍRÓ Yvette: A hetedik művészet. Bp. Osiris, 1998. 285-311. ISBN 9633894468
Ajánlott irodalom:
EGRI Lajos: A drámaírás művészete - Az emberi mozgatórugók kreatív értelmezésének alapjai, Műegyetemi Kiadó, 2008. ISBN 9789630658263
BÍRÓ Yvette: Egy akt felöltöztetése. Osiris, Bp., 1996. 5-109.o. ISBN 963379160X
BENTLEY, Eric: A dráma élete. Pécs: Jelenkor, 1998.
BORDWELL, David: Elbeszélés a játékfilmben. Budapest: Magyar Filmintézet, 1996. 61-76, 162-178, 217-239.o. ISBN 9637147330
CSÁSZI Lajos: A média rítusai. Budapest: Osiris-ELTE, 2002. 86-138.o. ISBN 963-389-317-8
Metropolis folyóirat „Média és film” különszáma
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
b) képességei
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
Magabiztosan kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket.
Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
A kommunikáció és médiakutatás területén képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletet hozni, és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat megfogalmazni.
> c) attitűdje Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására. Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak. Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét. Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz. Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás. Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni. Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken. Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban. Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait. Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt. d) autonómiája és felelőssége Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását. Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására. A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
