Tantárgy adatlapja
1. A gyülekezési jog hatályos magyar szabályozásának kialakulása (I.)
1.1. Röviden a magyar gyülekezési jog utóbbi másfél évszázadáról
1.1. 1848
1.2. A dualizmus kora
1.3. A Népköztársaság és a Tanácsköztársaság időszaka
1.4. A Horthy-korszak
1.5. A gyülekezési jog II. világháborút követő hazai szabályozása
2. A gyülekezési jog hatályos magyar szabályainak kialakulása (II.)
2.1. A törvényjavaslat előkészítésének néhány momentuma
2.2. A törvényjavaslat parlamenti vitája
2.3. A gyülekezési jog szabályozásának változása 1989 óta
3. A gyülekezési jog fogalma
3.1. A gyülekezési jog az alapjogi rendszerben
3.1.1. Szabadságjog
3.1.2. Kommunikációs jog
3.1.3. Politikai jog
3.2. A gyülekezési jog részjogosultságai
3.2.1. Szervezés joga
3.2.2. Vezetés joga
3.2.3. Részvétel joga
3.2.4. „Nemrészvétel” joga
3.2.5. A részjogosultságok összeütközése
4. A gyülekezési jog alanyai és címzettjei
4.1. A gyülekezési jog alanya
4.1.1. Életkor
4.1.2. Állampolgárság
4.1.3. Egyes foglalkozási korlátozások
4.1.4. A gyülekezési jog gyakorlásából kizártak?
4.2. A gyülekezési jog címzettjei
4.2.1. Az állam
4.2.2. Lehetnek-e nem állami szervek a gyülekezési jog címzettjei?
5. A gyülekezés zavartalan gyakorlásának biztosítása
5.1. A gyülekezés – alapjogi védelem alatt álló – szakaszai
5.2. Versengő rendezvények
5.3. Intézményvédelmi kérdések
6. A gy&
uuml;lekezési jog kapcsolta más alapvető jogokkal
6.1. Általános személyiségi jog
6.2. A mozgásszabadság
6.3. Véleménynyilvánítás szabadsága
6.4. Vallásszabadság
6.5. Művészeti élet szabadsága
6.6. Egyesülési jog
6.7. A petíciós jog
7. A gyülekezési jog tárgya: a gyülekezés fogalma (Gytv. 2. § (1)-(2) bekezdés)
7.1. A gyülekezés fogalmának meghatározására a Gytv.-t megelőzően tett kísérletek
7.2. A részvétel
7.3. A résztvevők létszáma
7.4. A gyülekezés helye
7.5. A gyülekezés célja
7.5.1. Szűk és kiterjesztett értelemben .
7.5.2. Legszélesebb értelemben
7.5.3. A cél mint fogalmi elem
7.5.4. A rendezvény absztrakt és konkrét célja
7.5.5. A cél megváltozása
7.6. A gyülekezés időtartama
7.7. A gyülekezés békés jellege
7.8. A gyülekezés formái
7.8.1. Összejövetelek
7.8.2. Tüntetések
7.8.3. Felvonulások
7.8.4. Egyéb, atipikus rendezvények
7.9. Gyakorlati példák a „sokaság” és a gyülekezés elhatárolására
7.9.1. Gyülekezésnek kell tekinteni
7.9.2. Nem tekinthetők gyülekezésnek
8. A Gytv. hatálya alá nem tartozó rendezvények (Gytv. 3. §)
8.1. Az ún. exemt gyülekezésekről általában
8.2. A szabályozás indokai
8.3. Előzetes megjegyzések az exemt gyűlések magyar szabályaihoz
8.4. A választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések
8.4.1. A normaszöveg változása
8.4.2. A Ve. választási gyűlésekre vonatkozó szabályozása
8.4.3. A választási gyűlés ismertetőjegyei
8.4.4. A választási gyűlésekkel kapcsolatos jogalkalmazási problémák
8.5. A törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási szertartások, rendezvények és a körmenetek
8.5.1. Általános megjegyzések
8.5.2. Törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek
8.5.3. Az egyház területén szervezett vallási szertartások és vallásgyakorlással összefüggő rendezvények
8.5.4. A körmenetek
8.5.5. Jogalkalmazási problémák
8.6. A kulturális és sportrendezvények
8.6.1. Kulturális rendezvények
8.6.2. Sportrendezvények
8.7. A családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények
8.8. Az exemt gyűlésekre vonatkozó szabályozás lehetséges újabb irányai
9. A gyülekezések bejelentésével kapcsolatos rendőrségi eljárások szabályairól – Gyakorlati megjegyzések a Gytv. és a Ket. viszonyához
9.1. Bevezetés
9.2. Szükséges-e formalizálni a bejelentésekkel kapcsolatos rendőrségi eljárást?
9.3. Kiterjed a Ket. hatálya a rendőrség gyülekezésekkel kapcsolatos eljárására?
9.4. Miért indokolt már a bejelentéstől a Ket. alkalmazása?
9.4.1. A hatáskör és illetékesség vizsgálata
9.4.2. A Gytv. hatályának tárgyi keretei
9.4.3. A bejelentés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása
9.4.4. A tényállás tisztázása
9.4.5. A bejelentő személyével kapcsolatos kérdések vizsgálata
9.4.6. A bejelentés formai vizsgálata
9.4.7. A megtiltási okok fennállásának vizsgálata
9.5. A felhasználható bizonyítási eszközök köre
9.6. Eddig a gyakorlatban még fel nem merült, a Ket. gyülekezési ügyekben való alkalmazásával összefüggő további kérdések
9.6.1. Eljárási határidők
style="font-family:calibri">9.6.2. Az eljárás felfüggesztése
9.6.3. A hiánypótlás
9.6.4. Kell-e határozatot hozni a rendezvény tudomásulvételéről?
9.6.5. Illetékfizetési kötelezettség
10. A gyülekezési jog korlátai
10.1. A gyülekezési jog korlátairól általában
10.2. A gyülekezési jog általános korlátai
10.2.1. A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást
10.2.2. A gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével
10.3. Bejelentés
10.3.1. Bejelentés és engedélyezés
10.3.2. Bejelentés rendeltetése
10.3.3. A bejelentési kötelezettség címzettje
10.3.4. Az eljáró hatóság
10.3.5. A bejelentés formája
10.3.6. Bejelentés tartalma
10.3.7. Bejelentés időszerűsége
10.3.8. Bejelentés nyomán megteendő intézkedések
10.4. A megtiltás
10.4.1. Tiltás, megtiltás, betiltás
10.4.2. Megtiltási okok
10.5. A rendezvény feloszlatása
10.5.1. A rendezvény feloszlatása, mint a szervező kötelezettsége („szétszélesztés”)
10.5.2. A rendezvény rendőrségi feloszlatásáról
11. „Eszközhasználó” gyülekezők, avagy mit is jelent „fegyveresen, vagy felfegyverkezve megjelenni” a közterületi rendezvényen?
11.1. A tilalom indokai
11.2. A Gytv. fegyverfogalma
11.3. A felfegyverkezve megjelenésről
11.4. Néhány szó a tojásdobálásról
11.5. A tilalom hatálya
11.6. A felfegyverkezéssel rokon magatartások megítélése
11.7. Milyen preventív intézkedésekkel előzhető meg a felfegyverkezett megjelenés?
11.8. A szabályozás pontosításána
k lehetséges irányai
12. Összegzés
