Tantárgy adatlapja
A kurzus célja, hogy a hallgatók áttekintést kapjanak a hálózati kommunikáció technológiai oldalának fejlődéséről. Emellett a technológiai fejlődés egyéni, csoportos és társadalmi hatásairól, átalakulásairól is kritikai képet kapnak a hallgatók. A félév során kitérünk a hálózati kommunikáció médiaelméleti beágyazottságára, valamint a szabályozás jogi lehetőségeire.
A kurzus leírása: A kurzus során elsőként áttekintjük a hálózati kommunikáció legfontosabb kommunikációs formáit, a világháló kialakulását. Külön figyelmet szentelünk azon kutatási projekteknek, melyek az első interetes csoportokat és a CMC (computer mediated communication) egyéb új lehetőségeit vizsgálták. A kurzus központi elemét azon eltérő társadalomtudományi paradigmák bemutatása jelenti, melyek segítségével a CMC vizsgálható: a média konvergencia kérdésének áttekintése, a hálózati kommunikáció hatása a társadalmi folyamatokra, webes csoportok szociológiai leírása, a hálózati kommunikáció pszichológiai kutatásának lehetőségei. A kurzus azt is bemutatja, hogy miként alakult át a nyilvánosság a CMC-ben, milyen területei és formái azonosíthatóak (közösségi megosztás, közösségi média, wiki, podcastok, blogok, mikroblogok és egyéb, felhasználók által létrehozott tartalmak). Végül a kurzus kitér arra is, hogy a hálózati kommunikáció miként alakítja át a művészet, az oktatás, a politika és a gazdaság világát.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Barabási Albert-László: 2016 A hálózatok tudománya. Bu
dapest: Libri Kiadó
Andok Mónika: 2016 Digitális média és mindennapi élet. Budapest: L’Harmattan Kiadó.
Aczél Petra: Az új. In.: Lányi András- László Miklós (szerk.): 2015 Se vele, se nélküle? Tanulmányok a médiáról. CompLex Kiadó pp.15-30.
Ajánlott irodalom:
Aczél Petra (szerk.): 2015 Műveljük a médiát! Wolters Kluwer, Budapest.
Castells, Manuel: 2005 A hálózati társadalom kialakulása. Az információ kora I. kötet 6-7. fejezet. pp. 494-598
Lister, Martin – Dovey, John – Giddings, Seth – Grant Iain – Klley, Kieran: 2003 New Media. A Critical Introduction. Routledge.
Jenkins, Henry: 2008 Convergence Culture. Where old and New Media Collide. New York University Press.
Webster, Frank: Információ és az információs társadalom fogalma. In.: Információs Társadalom 2007. VII. évfolyam 4. szám pp.: 7-35
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
b) képességei
Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
Magabiztosan kez
eli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket.
Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
lass="cs602B4D4">Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
