Tantárgy adatlapja
A helyreállító szemlélet több megvalósítási modell keretében érvényesülhet. Ezeket a modelleket az különbözteti meg leginkább egymástól, hogy ki szervezi, ki vezeti a megbeszéléseket, milyen konfliktus típusokra fókuszálnak, milyen formai és jogi keretek között valósulnak meg; ennek megfelelően beszélhetünk békéltetésről, mediációról, konferencia típusú módszerről vagy kör modellről. Egyes kultúrák esetében, ha valakit sérelem ért, először az elkövetőhöz fordult, majd ha ez nem vezetett eredményre, a köztiszteletben álló személyek közösségéhet folyamodott. A resztoratív módszerek megértéséhez nem feltétlenül kell a törzsi világ távoli elméleteit kutatnunk. A keresztény eszmeiség és kultúra ugyancsak ismeri a konszenzuskeresés formáit. span>
A képzés során a hallgatók megtanulják, hogy hogyan alkalmazzák az egyes módszereket annak érdekében, hogy két (vagy több) egymásnak feszülő személy a folyamat végén, melynek ők aktív szereplői, konszenzusra tudjanak jutni egymással.
Az egyes modellek összetett és igen gazdag módszertani elemei, valamint jogszabályi beágyazódásuk egy központi célt szolgálnak, hogy megnyissák az utat a lelki kiengesztelődés lehetőségének, amely által a felek – valamint bizalomvesztést elszenvedő közösség (társadalom) – a megbékélés állapotára juthatnak.
A magyar jogrendszer és igazságszolgáltatás többféle módszert tesz alkalmazhatóvá, jelenleg a Magyarországi gyakorlatban leginkább a mediáció (közvetítés) módszer honosodott meg.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
SÁRINÉ SIMKÓ Ágnes (szerk.): Mediáció – közvetítői eljárások. Budapest, HVG-ORAC, 2013.
BARABÁS A. Tünde – WINDT Szandra: Mediáció körben. Országos Kriminológiai Intézet, Kriminológiai Tanulmányok, 2014/51.
BÉRCES Viktor: A resztoratív igazságszolgáltatási koncepció érvényesülésének lehetőségei büntetőügyekben – különös tekintettel a mediációra és annak hazai szabályozására. Iustum Aequum Salutare V. 2009/3.
ÉLIÁS Eszter; GYENGÉNÉ NAGY Márta; JELES Judit; KISS Károly; KŐRÖS András; KRÉMER András: A bírósági közvetítésről – Mindenkinek. Budapest, HVG-ORAC, 2016.
FELLEGI Borbála: Helyreállító szemlélet a gyakorlatban: modellek Európában és Magyarországon. In: Prof. Dr. GÖNCZÖL Katalin (szerk.), A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai büntetőeljárásban Tanulmánykötet. Budapest, IRM 2010.
LOVAS Zsuzsa, HERCZOG Mária: Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés, Budapest, Wolterskluwer, 2019
NAGY Ferenc: Jóvátétel - mint a konfliktusfeloldó büntető igazságszolgáltatás egyik formája. Magyar Kriminológiai Társaság, Kriminológiai Közlemények 1993/48.
KERTÉSZ Tibor és WAGNER Jenő János: Mediáció – a módszer alapja. In: BORBÍRÓ Andrea – KEREZSI Klára (szerk.) A kriminálpolitika és társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I., Budapest, IRM 2009.
GÖRGÉNYI Ilona: Kártalanítás vagy jóvátétel. Magyar Kriminológiai Társaság, Kriminológiai Közlemények, 1993/48.
Órai jegyzetek.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Helyreállító módszerek elsajátítása és alkalmazása, fogalmak pontos meghatározása és azok szakmai elkülönítése, igazságosság, méltányosság, értékek.
b) képességei
Probléma- felismerés és megoldás, konfliktusok orvoslása, jó kommunikáció, konszenzuskeresés, irányítás, támogató attitűd, vezetés, alázat.
