Az előadások során a hatályos törvények alapján megvizsgáljuk a régészeti örökségvédelem feladatait. Ennek kapcsán a fogalmak és azok pontos jelentéstartalmának megismerése is külön hangsúlyt kap. Ezt követően az örökségvédelem során a múzeumok szerepét tekintjük át. Ezek mellett kitekintést nyújt az óra egyéb európai államokban alkalmazott örökségvédelmi és múzeumi stratégiákra. A múzeumokra egyre nagyobb nyomás nehezedik a gyűjtemények digitalizálása kapcsán. A digitális programok alkalmazhatóságát vizsgáljuk. Mely területeken hasznosak és mely területeken nehezen alkalmazhatóak a digitális megoldások.

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

Wollák, Katalin: Régészeti intézmények. In: Magyar régészet az ezredfordulón. Visy Zsolt (főszerk.). Budapest, Teleki László Alapítvány, 2003. (pp. 415-436) ISBN 963 86291 07 7

Rezi Kató, Gábor: A régészeti műemlékek központi adattárától a régészeti műemlékek adatbázisáig. In: Régészeti műemlékek kutatása és gondozása a 3. évezred küszöbén. Visy, Zsolt (szerk.). Pécsi Tudományegyetem Bölcsészttudományi Kar, Pécs, 2003. (pp. 15–19.) ISBN/ISSN 9636419604, 978 963 6419608.

e="font-family:Calibri;margin-left:0px;text-align:justify;">Ajánlott irodalom:

Hatházi Gábor: Muzeológiai alapismeretek. Budapest 1991.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Jó elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik a régészeti felderítés, ásatás és feldolgozás hagyományos és újabb módszertanáról.

Jó elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik múzeumi és a tágabb örökségvédelmi munkáról.

Megismeri azt a törvényi környezetet, ahol diplomája megszerzése után szakmai munkáját végeznie kell.

b) képességei

Képes önállóan, vagy egy kutatócsoport tagjaként a felderített, vagy feltárt régészeti jelenség és leletanyag tudományos feldolgozására.

Képes múzeumi gyűjtemények kezelésére, gyűjteményezésre, leltározásra, feldolgozásra, adatbázisok készítésére.

Önállóan és tudatosan alkalmazza a szakmai problémának megfelelő interdiszciplináris módszereket, képes együttműködni természettudósokkal, illetve ilyen specialistaként képes módszereit a régészet igényeinek és kérdésfeltevéseinek megfelelően alakítani.

Rutinra tesz szert az örökségvédelmi helyzetek megismerésében, új ismeretek értékelésében.

c) attitűdje

Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik az emberiség kulturális örökségének megóvása, és a következő korok számára való átadása i

ránt.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Speciális szakmai érdeklődése elmélyült, megszilárdult.

Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Szem előtt tartja résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.

Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére, új képességek kialakítására, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti, kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli szakmai és szellemi identitását.

Munkája során kezdeményezi a nemzetközi szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját, és az általa vezetett csoport produktumaiért.