Tantárgy adatlapja
A kurzus az információs- és véleményműfajok bevett felosztása szerint nyújt ismereteket az újságírásban, a rádióban, a televízióban és az online újságírás keretében alkalmazott műfajokról.A szeminárium során a hallgatók megismerik a műfajok sajátos vonásait, általánosan elterjedt és lehetséges módosított felépítéseket, továbbá bemutatjuk alkalmazásuk buktatóit és nehézségeit, és kitérünk a különböző műfajok által kifejtett hatásra. A kurzus különösen nagy hangsúlyt fektet egyrészt a véleményműfajok érvelési eljárásaira és etikai dimenzióira, másrészt az internetes újságírás legújabb jellegzetességeire és lehetőségeire. Valamennyi műfajnál szóba kerülnek azok a dramaturgiai eljárások, amelyek révén elevenné, figyelemfelkeltővé vagy egyedivé alakítható egy-egy műfajbeli alkotás (kezdés, felépítés, montázs, multimédiás elemek stb.).
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Aczél P.: A hír mint értékrend reprezentáció. In: A médiahír mint rítus. (szerk. Andok M.) EKF Kiadó, Eger, 2007. 32–44. ISSN 1788-1358
Bernáth L. (szerk.): Bevezetés a műfajismeretbe. Dialóg Campus, Budapest, 2008. ISBN 9789637296550
Deuze, M: A web és a webes újságírás típusai. Médiakutató 2003/nyár, 57–80. ISSN 1586.8389
Harle Tamás. Az újságírás mestersége és művészete. Budapest. Kék Európa Stúdió, 2012, 18–73. ISBN 9789630841986
Ajánlott irodalom:
Bedő Iván, Hírkönyv,
Bp., Új Mandátum, 2005. ISBN 963 9494 78 X
Gripsrud, J.: Médiakultúra, médiatársadalom. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2007. ISBN 9799639609500
McAdams, M.: Flash Journalism. How to Create Multimedia. News Packages. Focal Press, Burlington, 2005. ISBN 9780240806976
Fasel, Ch.: Textsorten. UVK, Konstanz, 2008. ISBN 9783860576809
Matzen, N.: Onlinejournalismus. UVK, Konstanz, 2010. ISBN 9783658107710
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról.
Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
b) képességei
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
A kommunikáció
és médiakutatás területén képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletet hozni, és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat megfogalmazni.
A gyakorlati alkalmazhatóság szintjén képes szakterületére vonatkozó (személyközi, csoportos, nyilvános, szervezeti, kultúraközi és tömegkommunikáció) döntéshozatali folyamatokban döntéseket hozni.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
d) autonómiája és felelőssége
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
