Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy keresztény erényetikai megközelítésben morálisan elkötelezett jogászok, igazságügyi szervezők képzéséhez kíván hozzájárulni. Arra vonatkozó ismereteket ad át, hogy mit jelentenek az egyes erények a jogászi, igazságügyi, közéleti hivatás szempontjából, s olyan kompetenciákat fejleszt, amelyek hozzásegítik a jövendő szakembereit ezek mindennapi tevékenységben történő megvalósításához.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A jellemzően szereplő témák:
- Az erkölcs fogalma. A szakmai etika
- A hit és az emberi méltóság: kapcsolat a keresztény erkölcs és a jogrend első követelményei között
- A remény, mint érték és a társadalmi együttműködés követelménye
- A szeretet, az önátadás és szolgálat erénye
- Az okosság erénye
- Az erkölcsi és társadalmi igazságosság, mint érték
- A bátorság erénye
- A mértékletesség erénye
- A népszerűtlen erény, a szelíd alázatosság
- A másik népszerűtlen erény, az engedelmesség
- állhatatosság erénye
- A türelem – „a legfőbb erény”
- Az irgalmasság erénye. A megtérés erénye
- A hallgatás erénye
- A lelkiismereti szabadság. A hűség erénye
- A tisztaság erénye, a nemi erkölcs rendje
- Tulajdon – munka – testi és lelki szegénység
- Aki egyet megbotránkoztat a kicsinyek közül…
- A kereszténység szemlélete az öregségről és a betegségről
- A jó pásztor és a hű sáfár: a hatalomvállalás és gyakorlás erénye
- Boldogok a békességesek
A tantárgy kontaktóráin félévente legalább 2x45 perc időtartamban a tantárgyhoz kapcsolódón katolikus keresztény értékrend, illetve tanítás oktatására kerül sor.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Az elméleti ismeretanyag témaköreihez kapcsolódó azon konkrét esetetek elemzése, amelyek a joggyakorlatban, a politikai gyakorlatban vagy a közéletben felmerültek.
Az értékelés kritériuma:
Az előadásokon való részvétel kötelező, háromnál több hiányzás esetén az oktató az aláírást megtagadja. A hallgatók a szorgalmi időszak vége táján írásbeli beszámolót írnak, arra kapják az évközi jegyet. A beszámoló jellemzően esszé, amelyet konkrét esethez vagy témafelvetéshez társított kérdések és szempontok alapján kell megírni.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
Frontális előadás, prezentáció, vita és interaktív elemek (számítógéppel vagy okostelefonnal megválaszolható kvízkérdések, amelyekre adott válaszok összetételét, arányait a résztvevők a kivetítőn látják, s amelyekre utána közösen reflektálhatnak).
Kötelező irodalom:
- Zlinszky János: Keresztény erkölcs és jogászi etika. Budapest, Szent István Társulat, 2017 (vagy korábbi kiadások). ISBN: 9789633614044
- Zlinszky János: A jogász erkölcse. Jogtudományi Közlöny, 1990/1. 17-27. ISSN 0021-7166
Ajánlott irodalom:
- Zlinszky János: Közéleti és jogászi etika a gyakorlatban. Szent István Társulat, Budapest, 2017.
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
A jogász osztatlan szak tekintetében:
a) tudása - T3, T7, T8, T9, T10, T15, T16
b) képességei - K1, K5, K6, K10, K11, K13, K14, K15, K16, K17, K19, K22
c) attitűdje - A6, A7, A10, A11, A12, A15, A19
d) autonómiája és felelőssége - F1, F3, F4, F6
Az igazságügyi igazgatási alapszak tekintetében:
a) tudása - T1, T2
b) képességei - K1, K9
c) attitűdje - A1, A2, A5
d) autonómiája és felelőssége - F3
a) tudása
A kurzus óráin tárgyalt erények, témák és konkrét szituációk elemzése során általános etikai és jogász szakmai normák is ismertetésre, alkalmazásra és megvitatásra kerülnek, s a tárgyalt konkrét szituációk megvitatása gyakran rávilágít valamilyen megoldandó erkölcsi dilemmára, így a kurzus hozzájárul a következő KKK-kompetenciák fejlesztéséhez:
A jogász:
- ismeri az általános, valamint a jogász szakmák etikai normáit,
- felismeri az etikai dilemmákat és az új morális kihívásokat,
- ismeri az egyes jogászi hivatások alapvető szakmai sajátosságait.
Az igazságügyi szervező:
- ismeri a szakmájához szükséges társadalomtudományi alapismereteket.
b) képességei
A kurzus erényetikai megközelítésben tárgyalja az egyes témákat, esetenként a jogi háttér bemutatása mellett. A kvízkérdésekre adott válaszok közös elemzése, az egyes pozíciók melletti érvelés, az álláspontok és az érvek ütköztetése hozzájárul a következő KKK-kompetenciák fejlesztéséhez:
A jogász:
- képes a jogi elvek és értékek széles körű alkalmazására a törzsanyagon kívül is,
- képes a társadalmi problémák megértésére, új jelenségek feldolgozására, kritikus gondolkodásra,
- képes az érvek tiszta, logikus felépítésére és használatára,
- képes a társadalmi és jogi problémákat felismerni és hajlandó azok megoldásait keresni,
- képes jogi, társadalmi kérdésekben saját vélemény kifejtésére, mások véleményének elfogadására, képes az érvek logikus, világos kifejtésére, közvetítésére, a meggyőzési eszközök használatára,
- érzékelni képes a társadalmi, etikai, jogász szakmai dilemmákat és képes azok elemzésére, szintetizálására,
- képes a szakmai munka, döntések társadalmi és etikai következményeinek megértésére,
- képes megalapozott döntések meghozatalára, világos motiváció és indoklás mellett.
Az igazságügyi szervező:
- Képes az alapozó társadalomtudományi ismeretek releváns alkalmazására, társadalmi problémák megértésére. Érzékeny a szakmai és társadalmi problémákra.
- Képes a munkájában felismerni az adekvát jogi területek adaptálható ismeretanyagát, és tudja alkalmazni azokat a felmerülő kérdések kapcsán. Ismeretei alapján képes a joggal, társadalmi jelenségekkel kapcsolatos viták, ellentmondások, dilemmák értelmezésére és vélemény kialakítására.
- Kommunikációs kompetenciái segítségével képes a közvetítésre a különböző álláspontok között.
c) attitűdje
A kurzus kontaktóráin nem jogi szempontok is bemutatásra és tárgyalásra kerülnek. Az egyes témáknál felmerülő etikai elvek és azok konkrét helyzetben való alkalmazásának megvitatása hozzájárulnak a demokrácia és a jogállam alapvető értékeinek mélyebb megértéséhez és ösztönöznek a jogászi, igazságügyi szervezői munka egészét átható értékek megvalósítására, a közérdek iránti elkötelezettség erősítésére, a kompromisszum keresésére. Mindezzel a tantárgy hozzájárul a következő KKK-kompetenciák fejlesztéséhez:
A jogász:
- hajlandó önművelésre, önfejlesztésre, tudásának magasabb szintre emelésére,
- igénye van széles körű műveltég megszerzésére,
- hajlandó nem jogi szempontrendszerek bevonására, alkalmazására,
- nyitott az új jogi területek befogadására, megoldások keresésére ismeretlen problémákra,
- tiszteli Magyarország alkotmányos rendjét, a humanizmus, emberi jogok, demokrácia, jogállam értékeit,
- kritikusan viszonyul azokhoz a jelenségekhez, amelyek nem egyeztethetők össze a jogállami és demokratikus értékekkel,
- elutasítja a humánus eljárásokat, az emberi méltóságot, a demokratikus és jogállami értékeket, az emberi jogokat kétségbe vonó jelenségeket, és keresi a megoldásokat és eszközöket ezek kezeléséhez,
- nyíltan vállalja és képviseli a jogászi szakmához kötődő jogállami és demokratikus értékeket és a közjó szolgálatát,
- elkötelezett a jogászi munka egészét átható értékek, azok kialakítása, terjesztése mellett,
- elkötelezett a közérdek és a közérdekű jogászi munka iránt.
Az igazságügyi szervező:
- nyitott a különböző álláspontokra, a konfliktusban álló felek közötti közvetítésre,
- tiszteli és elfogadja az eltérő véleményeket,
- nyitott a problémák megoldására, új területek befogadására,
- elkötelezett a nyílt és egyenrangú kommunikáció mellett.
d) autonómiája és felelőssége
A tantárgy a tárgyalt témák és konkrét szituációk etikai szempontú elemzésével hozzájárul egy etikai szemlélet és értékközpontú megközelítés kialakításához, amely személyes felelősségvállalásra, önreflexióra, értékelkötelezett érdekérvényesítésre, a közérdekért való tenni akarásra buzdít, így hozzájárul a következő KKK-kompetenciák fejlesztéséhez:
A jogász:
- tudatosan és önállóan törekszik az önfejlesztésre, a szakmai identitás alakítására, fellép a jogászi szakma értékeinek fejlesztése érdekében,
- szakmai is közügyekben kezdeményező szerepet vállal, hajlandó azokért személyes felelősségvállalásra és döntéshozatalra,
- reflektív módon viszonyul a saját munkájához és azok következményeihez, elfogadja és beépíti a visszacsatolásokat, igénye van azokra,
- értékelkötelezett módon használja az érdekérvényesítés eszközeit,
- felelősséget vállal a köz érdekében végzett munkáért.
Az igazságügyi szervező:
- pontosan végzi munkáját, törekszik a formai világosságra az írott és verbális feladatteljesítés során,
- felelősséget vállal a köz érdekében végzett munkáért.
Tantárgy oktatója:
Dr. Komáromi László PhD, egyetemi docens
