A félév során a három részre tagolt Magyarország régészeti emlékanyagával ismerkednek meg a hallgatók. Két fő csoport mentén ismerkednek meg a korszak régészetével, elsőként az épített, majd tárgyi emlékanyaggal. Az épített emlékek kapcsán a történeti Magyarország keretei között egyrészt a hódoltság területén megjelenő új épülettípusok (dzsámik, türbék, tekkék, fürdők, karavánszerájok stb.) kerülnek bemutatásra. Majd a korszakban hangsúlyos szerepet kapó erődítmények megismerése, az újfajta erődítési típusok jellemzői kerülnek előtérbe. A félév második felében a tárgyi emlékanyag jellegzetességeinek, forrásainak, eredetének bemutatása következik. Ekkor a három országrész hasonlatosságai és eltérései, valamint ezek oka is hangsúlyos figyelmet kap. Így a hallgatók megismerhetik a főbb feltárások eredményeit, a jelenleg folyó kutatásokat és kutatási irányzatokat.

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

Gerelyes Ibolya?Kovács Gyöngyi (szerk.): A hódoltság régészeti kutatása. Budapest, 2002. ISBN 963 9046 67 1

Kovács Gyöngyi (szerk.): Bajcsa-vár. Zalaegerszeg, 2002. ISBN 963 204 621 8

Gerelyes Ibolya (szerk.): Turkish flowers. Budapest, 2005. ISBN 963 7061 16 9

Gerő Győző: Az Oszmán-török építészet Magyarországon. Budapest,1980. ISBN 963 05 1970 4

Kovács Gyöngyi: Török kerámia Szolnokon. Szolnok, 1984.

Ajánlott irodalom:

Siklósi Gyula: A törökkori Székesfehérvár. Székesfehérvár, 2013. ISBN 978 963 257 275 8

Sudár Balázs: A pécsi Idrisz baba-türbe. Budapest, 2013. ISBN 978 963 08 8117 3

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Részleteiben átlátja saját szakterületének elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.

Részletes ismereteket szerez a kora-újkori Magyarország régészeti emlékeiről.

Megismeri a legújabb kutatási eredményeket.

b) képességei

Képes múzeumi gyűjtemények kezelésére, gyűjteményezésre, leltározásra, feldolgozásra, adatbázisok készítésére.

Képes a saját terep- és múzeumi munkából, illetve a szakirodalomból összegyűjtött információk birtokában új tudományos eredmények elérésére.

Saját szakterületén képes a kulturális jelenségek és folyamatok elemzésére, az egymással kapcsolatban álló, és egymásra épülő közösségek és társadalmak megformálódásának és működésének kritikai értelmezésére.

Képes kritikusan elemezni a magyar és európai identitás múltbeli előzményeit és a múltképek jelenben gyökerező konstrukcióit.

Képes magyar és legalább egy idegen nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti, magas szinten való bemutatására.

Rendszerezni tudja a hódoltság kori leletanyagot, megismeri annak főbb jellegzetességeit.

c) attitűdje

Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik az emberiség kulturális örökségének megóvása, és a következő korok számára való átadása iránt.

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát

Speciális szakmai érdeklődése elmélyült, megszilárdult.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti, kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli szakmai és szellemi identitását.

Munkája során kezdeményezi a nemzetközi szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon

módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.