Tantárgy adatlapja
A kurzus áttekinti a főbb filmelméleteket a kezdetektől az 1980-as évekig. A film művészetté válásának folyamatát a róla kialakított esztétikai, szociokulturális diskurzusokba ágyazza, miközben különös súlyt fektet Balázs Béla, Hevesy Iván, Szergej Eizenstein, Siegfried Kracauer, Rudolf Arnheim, Andre Bazin, Edgar Morin, Christian Metz munkásságára. A szerzőket összefüggésben tárgyalja saját koruk filmművészeti gyakorlatával, és rámutat azokra a pontokra, ahol az elméletek a kor kihívásaira válaszolnak. Ily módon nem csak a filmelmélet történetének mintázatát rajzolja meg, hanem a film médiumának mindenkori szerepét és az adott funkció értelmezését is megvilágítja.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
CASETTI, Francesco: Filmelméletek 1945-1970. Budapest, 1998. ISBN 963-379-394-7
HEVESY Iván: A filmjáték esztétikája és dramaturgiája. Budapest, 1985. ISBN 963-564-173-7
Ajánlott irodalom:
LAPSLEY, Robert: Film theory: an introduction. Manchester University Press, 1988. ISBN 071901889-7
NEMESKÜRTY István: A mozgókép esztétikája a kezdetektől az első filmelméleti könyvekig (1907–1915). In: Filmtudományi Szemle 1. Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet, 1972. pp. 41–64.
DUDLEY J., Andrew: The Major Film Theories. An Introduction. Oxford University Press, London-Oxford-New York, 1976. ISBN 0195019911
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filmtörténetben és a filmelméletekben.
Ismeri a filmelemzés módszereit, elméleti alapjait és jelentőség
ét.
Átlátja a filmi kompozíciót, a filmi elbeszélést.
Ismeri az elméleti problémafelvetés és problémamegoldás hagyományos és mai változatait, és jártasságot szerez a problémák szakszerű kezelésének gyakorlataiban.
Ismeretekkel rendelkezik a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.
A főbb filmelméleti diskurzusok és fordulatok azonosítása és értelmezése.
b) képességei
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra.
Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra.
Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.
Rendszerező és összefüggéskereső képesség.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
Fejleszti nyelvtudását.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Véleményét körültekintően alakítja ki, tájékozódik és felelősséget vállal saját álláspontjáért.
Véleményét argumentumokra alapozza.
pan> Véleményalkotásában képviseli az emberi méltóság szellemi követelményeit. Elutasítja mások érzelmi vagy ideológiai alapú manipulálását. Elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett. Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.
