Tantárgy adatlapja
Az irodalomtörténeti kurzus a XIX. század közepétől a Nyugat indulásáig vizsgálja a kor világképének összefüggéseit, a releváns korstílusokat, stílusirányzatokat, műfajokat (műfajváltozatokat), a domináns hangnemeket és esztétikai minőségeket, az irodalmi kanonizáció folyamataiban jelentőssé vált műveket és szerzőik pályaképét, valamint a kor fontos művelődéstörténeti momentumait, intézmény-, sajtó- és színháztörténetét. Mindez a korszak tárgyalását érintő újabb elméleti megfontolások hátterébe illesztve kerül bemutatásra, kiegészítve a korabeli világirodalom főbb tendenciáinak, a különböző korszakalakzatok egymást váltó-kiegészítő összefüggésrendszerének ismereteivel.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
A magyar irodalom története IV., szerk. SŐTÉR István, Bp., Akadémiai, 1965. ISBN 963 05 3596 3
A magyar irodalom történetei 1800-tól 19019-ig, II., szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András, Bp., Gondolat, 2007. ISBN 9789636930080
Magyar irodalom, főszerk. GINTLI Tibor, Bp., Akadémiai, 2010. (A korszakra vonatkozó fejezetek) ISBN 978963 05 8949 9
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Tájékozott a magyar nyelv és irodalom legfontosabb jelenségeinek és azok tagolódásának, általánosan elfogadott jellemzőinek és adatainak, a magyar nyelvi és irodalmi hagyomány legfontosabb szövegeinek és alkotóinak körében.
Európai és kulturális kontextusukra való kitekintéssel ismeri a magyar nyelv és irodalom kommunikációs formáinak, szövegt&iacut
e;pusainak, történeti folyamatainak és jelentős korszakainak fő sajátosságait.
Tájékozott a magyar nyelvű szövegek és kulturális jelenségek nyelvi és irodalmi értelmezésének ismert eljárásai és módszerei, valamint ezek szakmailag elfogadott kontextusai és értékelései terén.
Jártasságot szerez a régi irodalmi szövegek különféle szempontú megközelítésében, elemzésében.
b) képességei
Képes értelmezni a magyar nyelv és irodalom jelenségeinek nyelvi, illetve irodalmi sajátosságait, valamint a magyar nyelvi és irodalmi hagyományon belüli összefüggéseit, történeti beágyazottságát.
Képes átlátni a magyar nyelvi és irodalmi hagyományok szerepét a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítésében, és elhelyezi e jelenségeket a szakterülete szempontjából releváns európai kontextusban.
A nyelvtudomány és az irodalomtudomány jellemző kérdéseiről több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban képes írni és beszélni.
Képes a magyar nyelv és irodalom műfajilag sokszínű szövegeit és az ezekhez kapcsolódó kulturális jelenségeket a nyelvtudomány, illetve az irodalomtudomány szempontjából értelmezni.
c) attitűdje
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget vállal szövegeiért, tudatában van azok nyelvtudományi, illetve irodalomtudományi kontextusukból következő lehetséges szakmai értékeléseinek és etikai következményeinek.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a nyelvtudomány és az irodalomtudomány területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
