Tantárgy adatlapja
Az előadások elsősorban a klinikai ideggyógyászat (neurológia) és elmekórtan (pszichiátria) területére koncentrálnak.
A neurológia területén belül a pszichológus számára fontos, az idegrendszer szervi elváltozásain alapuló legfontosabb betegségcsoportok kerülnek megtárgyalásra. Ennek megalapozásául az idegrendszeri teljesítmények vizsgálatának (agyidegek, motoros és szenzoros rendszer, vegetatívum, tudatállapot és figyelmi működések) ismertetése szolgál.
Fentiek mellett az eszközös vizsgálómódszerek is ismertetésre kerülnek, különös tekintettel a modern képalkotó és elektrofiziológiai módszerekre.
Ezt követően kerülnek részletes megtárgyalásra a leggyakoribb (ér-eredetű, traumás, daganatos, fertőző és degeneratív) kórformák.
Az előadássorozat pszichiátriai része ismerteti a pszichiátria rövid történetét, helyét az orvostudományon belül és a társszakmákkal való határterületeit. Bemutatja a pszichiátriai betegségek és magatartászavarok hátterét, a kialakulásukban szereplő legfontosabb tényezőket. Hangsúlyt helyez a pszichiátriai beteg vizsgálatának szempontjaira, részletesen foglalkozik a diagnózis szempontjából fontos pszichopatológiai tünetek megismertetésével. Ezt követően bemutatja az egyes pszichiátriai betegségcsoportok (neurotikus zavarok, szenvedélybetegségek, endogén pszichózisok, organikus pszichiátriai kórképek, személyiségzavarok, pszichoszomatikus kórképek) fő tüneteit, a kialakulásukat magyarázó főbb elméleteket és a lényeges terápiás lehetőségeket, biológiai terápiákat, pszicho- és szocioterápiákat. Ismerteti a pszichiátriai és mentálhigiénés ellátás rendszerét, intézményeit.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
SZIRMAI Imre (szerk), Neurológia, Budapest, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, 2011. ISBN 978-963-226-350-2
TRINGER László, A pszichiátria tankönyve, Budapest, Semmelweis Kiadó, 2005. ISBN 963-9214-47-7
Ajánlott irodalom:
Füredi J.-Németh A. (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina Könyvkiadó ZRT, Budapest, 2015. ISBN 9789632265209
HUSZÁR Ilona, A pszichiátria vázlata: főiskolai jegyzet, Budapest, HIETE, 1998.
TRINGER László, A szorongás és a szorongásos zavarok, Budapest, Pharma Press, 1996. ISBN 963-8339-13-6
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Szakterületéhez szükséges szinten ismer legalább egy idegen nyelvet, különös tekintettel a szakterminológiára.
Tisztában van azzal, hogy a szakképzettséggel ellátható feladatkör a pszichológus-asszisztensi munkakörnek felel meg.
b) képességei
Képes az ok-okozati összefüggések meglátására, logikus gondolkodásra, összefoglaló elemzések elkészítésére.
Képes az emberi viselkedés differenciált észlelésére és a helyzetek hatékony felismerésére.
Képes szakember irányítása mellett egyszerűbb tesztek felvételére és kiértékelésére.
Képes értelmezni, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket szakmai kompetenciájával lefed, és ezt a hatáskört nem lépi át.
c) attitűdje
Képes a kooperatív együttműködésre, csoportos feladatok megoldására.
Érzékenységet és érdeklődést mutat a pszichológiai jelenségek és problémák meglátására.
Rendelkezik ismeretei alkalmazása során empátiával, toleranciával, rugalmassággal, kreativitással.
Rendelkezik egyéni munkájában reális önismerettel, önértékeléssel, sikerorientáltsággal.
d) autonómiája és felelőssége
Rendelkezik a másokkal való szakmai és szakmaközi egy
üttműködés képességével.
Felelősséget vállal az elvégzett munkáiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
Tudatosan és felelősen képviseli, hogy végzettségével nem lépi át saját kompetenciájának határait, és ezen kívül eső feladatot nem vállal.
