Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus megismerteti a hallgatókkal a környezetetika legfőbb elméleteit és modelljeit, az individuális szinttől (érzületalapú etika, állatok jogai stb.) az ökoszisztémák szintjén át (Föld-etika, a természet joga) a globális szintig (Gaia-koncepció, globális felelősség). Megmutatja a környezetetikai eszmék gazdasági és politikai implikációit, illetve a legfontosabb társadalomfilozófiai eszmék – mint a szabadság vagy az egyenlőség – környezetpolitikai vonatkozásait. Tárgyalja a kockázat-társadalom fogalmát, a tudományos tudás bizonytalanságával kapcsolatban felmerülő etikai kihívásokat, és az elővigyázatosság elvét. Végezetül kitér az ökológiai politika elveire és azok globális relevanciájára. A kurzus a környezeti etikát nem mint morálfilozófiai diszcíplinát értelmezi, hanem a környezetpolitika és környezeti menedzsment számára releváns gyakorlati tudásként tekinti, amely az intézményi működések, valamint a politikai és gazdasági döntések meghozatala során felmerülő értékszempontok tudatosítását szolgálja.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Környezetetikai szintek és modellek: Az individuális megközelítések (antropocentrizmus, pathocentrizmus, állatjogok), a holisztikus modellek (biocentrizmus, ökoszisztéma-etika, Föld-etika) és a globális koncepciók (Gaia-elmélet).
Társadalom- és politikai filozófiai összefüggések: A szabadság, az egyenlőség és az igazságosság fogalmainak környezetpolitikai interpretációi; a zöld ideológiák gazdasági és politikai implikációi.
A kockázat-társadalom etikája: A tudományos tudás bizonytalansága, a technológiai kockázatok és az elővigyázatosság elvének filozófiai alapozása.
Ökológiai politika: A fenntarthatóság elvei, a globális felelősség etikai keretei és a környezeti menedzsment értékszempontjai.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Értékszempontok tudatosítása: Képesség a politikai és gazdasági döntéshozatali folyamatokban rejlő látens környezetetikai dilemmák azonosítására.
Gyakorlati környezetmenedzsment-tudás: Az etikai elvek integrálása az intézményi működésbe és a vállalati felelősségvállalás (CSR) stratégiáiba.
Kritikai kockázatelemzés: Jártasság a tudományos bizonytalanságok kezelésében és az elővigyázatossági érvelés alkalmazásában konkrét esettanulmányok során.
Globális relevanciájú érveléstechnika: A környezetpolitikai célok szakszerű képviselete és indoklása különböző társadalmi és gazdasági platformokon.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Lányi András – Jávor Benedek (szerk.): Környezet és etika. Budapest: L’Harmattan, 2005.
Lányi András (szerk.): Természet és szabadság. Budapest: Osiris, 2000.
Scheiring Gábor – Jávor Benedek (szerk.): Oikosz és Polisz. Zöld politikai filozófiai szöveggyűjtemény. Budapest: L’Harmattan, 2009.
Tóth I. János: Fejezetek a környezetfilozófiából. Szerzők és irányzatok. Szeged, JATEPress,22013.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Ferry, Luc: Új rend: az ökológia. Budapest, Európa, 1994.
Zsolnai László: Ökológia, gazdaság, etika. Budapest: Helikon Kiadó, 2001.
Scruton, Roger: Zöld filozófia. Hogyan gondolkodjunk felelősen bolygónkról? Budapest, Akadémiai, 2018.
Singer, Peter: Az állatok felszabadítása. Budapest, Oriold és Társai, 2019.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a környezetetikai elméleteket globális szintig (Gaia-koncepció) kiterjesztve mutatja be, rávilágítva a gazdasági és politikai döntések mögött meghúzódó értékszerkezetekre. A kurzus nem elszigetelt morálfilozófiaként, hanem a környezetpolitika és menedzsment szerves részeként közvetít tudást, segítve a tudomány és a társadalom közötti feszültségpontok megértését.
b) képesség
A szabadság és egyenlőség környezetpolitikai vonatkozásainak elemzése fejleszti a hallgató szintetizáló és problémamegoldó képességét. Képessé válik arra, hogy a kockázat-társadalom kihívásait felismerje, és az elővigyázatosság elvét alkalmazva hatékonyan kommunikáljon a szakmai és nem szakmai közönséggel a fenntarthatóság érdekében.
c) attitűd
A különböző etikai szintek (az állatjogoktól a Föld-etikáig) megismerése széles körű empátiára és szellemi nyitottságra nevel. A hallgató elkötelezetté válik a globális felelősség iránt, és törekszik arra, hogy a gazdasági érdekek és az ökológiai értékek közötti konfliktusokat előítélet-mentesen, a jövő nemzedékek iránti tisztelettel kezelje.
d) autonómia és felelősség
A kurzus felkészíti a hallgatót az önálló és felelős döntéshozatalra az intézményi működések során. Képessé válik felelősséget vállalni a környezeti hatásokkal járó döntések etikai következményeiért, és kezdeményező szerepet játszik a környezeti menedzsment etikai normáinak kialakításában és betartásában.