Tantárgy adatlapja
A kurzus megismerteti a hallgatókkal a környezetetika legfőbb elméleteit és modelljeit, az individuális szinttől (érzületalapú etika, állatok jogai stb.) az ökoszisztémák szintjén át (Föld-etika, a természet joga) a globális szintig (Gaia-koncepció, globális felelősség). Megmutatja a környezetetikai eszmék gazdasági és politikai implikációit, illetve a legfontosabb társadalomfilozófiai eszmék – mint a szabadság vagy az egyenlőség – környezetpolitikai vonatkozásait. Tárgyalja a kockázat-társadalom fogalmát, a tudományos tudás bizonytalanságával kapcsolatban felmerülő etikai kihívásokat, és az elővigyázatosság elvét. Végezetül kitér az ökológiai politika elveire és azok globális relevanciájára. A kurzus a környezeti etikát nem mint morálfilozófiai diszcíplinát értelmezi, hanem a környezetpolitika és környezeti menedzsment számára releváns gyakorlati tudásként tekinti, amely az intézményi működések, valamint a politikai és gazdasági döntések meghozatala során felmerülő értékszempontok tudatosítását szolgálja.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Boda Zsolt: Globális ökopolitika. Budapest: Helikon Kiadó, 2004.
Lányi András – Jávor Benedek (szerk.): Környezet és etika. Budapest: L’Harmattan, 2005.
Lányi András (szerk.): Természet és szabadság. Budapest: Osiris, 2000.
Scheiring Gábor – Jávor Benedek (szerk.): Oikosz és Polisz. Zöld politikai filozófiai szöveggyűjtemény. Budapest: L’Harmattan, 2009.
Sloterdijk, Peter: Was geschah im 21. Jahrhundert? Frankfurt: Suhrkamp, 2016.
Zsolnai László: Ökológia, gazdaság, etika. Budapest: Helikon Kiadó, 2001.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy
jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Átfogó és részletekbe menő ismeretekkel rendelkezik a filozófiatörténet, a logika, az ismeretelmélet, a nyelvfilozófia, a metafizika, a politikai filozófia, az etika, az esztétika, az elmefilozófia, a történelemfilozófia, a tudományfilozófia és a vallásfilozófia ismeretköréről.
Áttekintéssel rendelkezik a filozófia belső összefüggésrendszeréről, továbbá a filozófia és a rokon tudományok kapcsolatrendszeréről.
Elmélyültebb, az illető problémaköröket részleteiben is feltáró ismereteket szerzett a filozófia több részterületéről.
b) képességei
Képes analitikus, összefoglaló és további elmélyülést megalapozó gondolkodásra, a szövegek elemzésének, a szövegeknek a filozófiai tradíció egészén belüli elhelyezésére és értelmezésére.
Képes a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára.
Képes a filozófia egészével, illetve annak egy-egy részdiszciplínájával, továbbá ezek alkalmazásával kapcsolatos problémák felismerésére és kreatív kezelésére.
Szakmai és interdiszciplináris ismereteik alapján önálló kutatások kialakítására és lefolytatására képes.
A kor igényeinek megfelelően hatékonyan tud kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint írásban és szóban is képes magas szinten bemutatni.
Képes eredményeit különböző tudományos fórumokon megjeleníteni.
Képes aktuális kérdések eszmetörténeti és filozófiai elemzésének áttekintésére és újragondolására a globális változások legfontosabb - multikulturális, természeti-környezeti és társadalmi-politikai - összetevői tekintetében.
