A mesterképzés szintjén a tárgy ismét, a korábbiaknál alaposabban kerül terítékre. Mivel a tudományelmélet csak a XX. században lépett fel önálló diszciplínaként, e tárgy oktatásában nem a tudomány lényegére vonatkozó klasszikus álláspontokat, hanem azokat a modern koncepciókat vesszük szemügyre, amelyek mindenekelőtt Carnap, Popper, Kuhn, Lakatos és Feyerabend műveiben fogalmazódtak meg és váltak híressé. A szövegek elemzésén át főképp a tudományok módszereire, struktúrájára, előfeltevéseire és céljaira koncentrálunk, illetve arra a problémára, hogy mennyiben „deskriptív” és mennyiben „normatív” az általunk éppen vizsgált tudományelméle

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Forrai Gábor – Szegedi Péter [Szerk.]: Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Budapest, Áron, 1999., 594 o.

Laki János [Szerk.]: Tudományfilozófia. Budapest, Osiris – Láthatatlan Kollégium, 1998., 219 o.

Kuhn, Thomas S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, Gondolat, 1984., 322 o.

Lakatos Imre: Tudományfilozófiai írásai. Budapest, Atlantisz, 1997., 188 o.

Popper, Karl R.: A tudományos kutatás logikája. Budapest, Európa, 1997., 509 o.

Küng, Hans: Minden dolgok kezdete. Természettudomány és vallás. Ford. Hankovszky T. Budapest: Kairosz, 2009.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Áttekintéssel rendelkezik a filozófia belső összefüggésrendszeréről, továbbá a filozófia és a rokon tudományok kapcsolatrendszeréről. Elmélyültebb, az illető problémaköröket részleteiben is feltáró ismereteket szerzett a filozófia több részterületéről. Elsajátította és aktívan alkalmazni tudja az összetett tudományos problémákkal foglalkozó dolgozatok elkészítéséhez szükséges módszertani ismereteket.

b) képességei

Képes analitikus, összefoglaló és további elmélyülést megalapozó gondolkodásra, a szövegek elemzésének, a szövegeknek a filozófiai tradíció egészén belüli elhelyezésére és értelmezésére. Képes a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára. Képes a filozófia egészével, illetve annak egy-egy részdiszciplínájával, továbbá ezek alkalmazásával kapcsolatos problémák felismerésére és kreatív kezelésére. Szakmai és interdiszciplináris ismereteik alapján önálló kutatások kialakítására és lefolytatására képes. A kor igényeinek megfelelően hatékonyan tud kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint írásban és szóban is képes magas szinten bemutatni. Képes eredményeit különböző tudományos fórumokon megjeleníteni. Képes aktuális kérdések eszmetörténeti és filozófiai elemzésének áttekintésére és újragondolására a globális változások legfontosabb - multikulturális, természeti-környezeti és társadalmi-politikai - összetevői tekintetében.