Tantárgy adatlapja
A kurzus célja a hallgatók felkészítése a közösségi média térnyeréséből fakadó változásokra és az ezekben rejlő lehetőségek közéleti kommunikációs kiaknázására. Ennek érdekében a képzésben résztvevők a félév során megismerkednek a social médiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakkal, illetve trendekkel, valamint az új médiatérben alkalmazható kommunikációs megoldásokkal. Az oktatás kulcseleme annak bemutatása, miként integrálhatóak hatékonyan az új kommunikációs csatornák és eszközök a public relations tevékenység egészébe, az arculati rendszerek működtetésébe.
Amióta a médiafogyasztó maga is tartalom-előállítóvá vált (web 2.0), a szervezeti kommunikáció legnagyobb kihívása a hírnév építése és szükség esetén történő megvédése. A digitális média egyesíti a nyomtatott és elektronikus sajtó minden előnyét, és eddig soha nem látott innováció, valamint kreativitás lehetőséget nyújtja a kommunikációs szakemberek számára, ugyanakkor az azzal járó veszélyeket is megsokszorozta. A tantárgy a közösségi médiában alkalmazható módszereknek a szervezeti kommunikációban való alkalmazhatóságára épül: ilyen pl. a közösségépítés szabályai, az erre épülő ügyfélkövetés (CRM) influencerek alkalmazása, szóbeszédgenerálás (buzz). A tudatos, tervezett, ellenőrzött és állandó közösségi média jelenlét pozitív irányba mozdítja a hírnevet, jóakaratot és bizalmat alakít ki a szervezet, ill. annak termékei, szolgáltatási iránt. A kurzus kitér az egyes csatornák koordinálására is, amely ma már az integrált kommunikáció gyakorlatának fontos része.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
KLAUSZ Melinda, A közöss&
eacute;gi média nagykönyve, 2016. Budapest, Athenaeum, ISBN 9789632935256
DAMJANOVICH Nebojsa, Keresőmarketing, Bagolyvár Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 9639447285
DUNDER Krisztián, Digitális sikertörténetek, Budapest, 2011. ISBN 9789630824637
FEHÉR Katalin, Digitalizáció és új média, Budapest, 2016. Akadémiai Kiadó, ISBN 9789630597142
ANDOK Mónika, Digitális média és mindennapi élet, Budapest, 2016. L’Harmattan, ISBN9789634141815
Ajánlott irodalom:
HOLZINGER, Andreas, A multimédia alapjai, 2004. Budapest, Kiskapu, ISBN9789639301719
BAJOMI-LÁZÁR Péter, Hírközlés tegnap és ma, In: Médiakutató 2009/3. Budapest, Médiakutató Alapítvány
BÖGEL György, Blogvilág - Egy műfaj születése, HVG Kiadó Zrt. Budapest, 2006. ISBN 9639686034
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
b) képességei
Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szo
lidaritás.
d) autonómiája és felelőssége
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
