Tantárgy adatlapja
Tantárgy célja:
A kurzus a krízismenedzsment aktuális kérdéseit, kihívásait, és a terület szakértői által azokra adott válaszokat mutatja be. Az elsajátítandó ismeretanyag magában foglalja a hatékony kríziskommunikáció alapjait, a proaktív kommunikációt, a válságok csoportosítását, a vállalati, nonprofit és kormányzati területek kommunikációs sajátosságait válságkezelési szempontból. Külön hangsúlyt kap az oktatás során az internetnek és a kommunikációs tréningeknek válságkezelésben játszott speciális szerepe. A kurzus elvégzése után a hallgatók képessé válnak arra, hogy előre felkészüljenek a krízisek kezelésére, aktuális esetben gyorsan felismerjék, és proaktívan kezelni tudják a krízishelyzetek kommunikációs oldalát, a krízisek menedzselésében együttműködjenek a szervezet különböző területeivel, a krízissel kapcsolatos információkat kritikusan elemezzék és dolgozzák fel.
A tantárgy leírása:
A válságkezelés a Public Relations egy olyan gyorsan fejlődő és nagy érdeklődést kiváltó részterülete, amely nem csak a krízis kezelése által érintett szervezetet, de a közönség szélesebb rétegeit is eléri, mivel a krízisek hírértékűek, és jelentős visszhangot váltanak ki az emberekből. Minden szervezet, vállalat életében előfordulnak kisebb-nagyobb válságok, melyeknek mind megoldása, mind megfelelő kommunikációja fontos gyakorlati feladat. A sajtó, a fogyasztók, az üzleti partnerek és egyéb szervezetek kiemelt figyelemmel kísérik az ilyen eseteket. A kurzus feladata megismertetni a krízishelyzetek kommunikációjának elméletét és gyakorlatát. A hallgatók PR, marketing és kommunikációs ismereteire építve megismertet a krízismenedzsment marketingkommunikáción belüli feladataival és gondolkodásmódjával. A hallgatók az órán helyzetgyakorlatokkal és esettanulmányokkal is feldolgoznak gyakran előforduló szituációkat, hogy az ismeretek készség szintű elsajátítására is legyen lehetőségük. Az elsajátítandó ismeretanyag magában foglalja a hatékony kríziskommunikáció alapjait, a proaktív kommunikációt, a válságok elméleti csoportosítását, a vállalati-, nonprofit- és kormányzati területek kommunikációs sajátosságait. Külön hangsúlyt kap az oktatás során az internetnek és a kommunikációs tréningeknek válságkezelésben játszott speciális szerepe. A kurzus elvégzése után a hallgatók képessé válnak arra, hogy előre felkészüljenek a kommunikációs válságok kezelésére, aktuális esetben gyorsan felismerjék, és proaktívan kezelni tudják a krízishelyzetek kommunikációs oldalát, a krízisek menedzselésében képesek legyenek együttműködni a szervezet különböző területeivel, és a krízissel kapcsolatos információkat kritikusan elemezzék és dolgozzák fel.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Anthonissen, Peter Frans (2010): Kríziskommunikáció, HVG kiadó, Budapest.
https://hvgkonyvek.hu/resources/public/206_pdf_206.pdf
Barlai Róbert – Kővágó György (2004): Krízismenedzsment, kríziskommunikáció. Századvég, Budapest. ISBN 9630592118
Horváth Győző (2003) Válságmenedzselés a gyakorlatban. (Glória Press). ISBN 963820009X
Ajánlott irodalom:
Németh, E.(2006): Közszereplés. Bp., Osiris. ISBN 9789633898949
Bevezetés a válságkommunikációba. In: Fehér Katalin (szerk.): Társadalmi kommunikáció, L’Harmattan – ZsKF, 2007. ISBN 978 963 236 029 4
A döntéshozatal pszichológiája. In. Zoltayné Paprika Zita: Döntéselmélet. Alinea Kiadó, 2005 (pp. 167-211). ISBN 963-86651-2-2
Fearn-Banks, K. (2002). Crisis communications: A casebook approach (2nd edition). New Jersey: Lawrence Erlbaum Associates. ISBN 9780805836035
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
b) képességei
Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
A gyakorlati alkalmazhatóság szintjén képes szakterületére vonatkozó (személyközi, csoportos, nyilvános, szervezeti, kultúraközi és tömegkommunikáció) döntéshozatali folyamatokban döntéseket hozni.
c) attitűdje
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
d) autonómiája és felelőssége
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
