A Kultúrdiplomácia című előadás célja, hogy segítse a hallgatók eligazodását a nemzetközi kulturális kapcsolatok rendszerében, világos képet adjon a kapcsolatokat működtető intézményekről és hálózatokról. Célja továbbá, hogy felvázolja a magyar kulturális diplomácia alapelveit és eszközrendszerét, a nyilvános diplomáciában elfoglalt helyét és történetét. A kulturális diplomáciai tevékenység épít a jog- a kommunikáció- és a történettudományra, annak elengedhetetlen alapja az esztétika, a különböző művészeti ágak kiemelkedő képviselőinek ismerete. Összességében azonban olyan hagyományok és módszerek együttes kezeléséből áll, amelyek szükségesek kultúránk sikeres megismertetéséhez szerte a világban. A féléves kurzus így nagy hangsúlyt fektet arra, hogy egy-egy esettanulmányon, jó gyakorlatok példáján keresztül vezesse be a hallgatókat a „műhelytitkokba”.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

1.      Kötelező irodalom

Jogszabályok, jegyzőkönyvek

Az 1927. évi XIII. törvénycikk a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról

1985. évi 21. törvényerejű rendelet a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről

2009. évi XXXII. törvény az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az új kulturális menetrendről COM(2018) 267 final

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1295/2013/EU RENDELETE (2013. december 11.) a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1622/2006/EK HATÁROZATA az Európa kulturális fővárosa eseménysorozat 2007–2019. évekre szóló közösségi fellépésének megállapításáról

Tanulmányok, tanulmánykötetek

Gál Vilmos, A világkiállítások és Magyarország (1851-1900), Polgári Szemle, 2009. december, 5. évf. 6. sz.

Papp-Váry Árpád Ferenc, Az országmárkázás elmélete és gyakorlata, rekláMérték, IV. évf., 34. szám, 2006. július-augusztus.

Simon-Nagy Lilla, Nyilvános diplomácia (PhD értekezés), Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2012, 42-63.

Singh, J. P. – MacDonald, Stuart, Soft Power Today. Measuring the Influences and Effects, 2017, 11-27.

Szigethy Gábor (szerk.), Hírünk a világban, Neumann, Budapest, 2003.

Szörényi András, A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században, Külügyi Szemle, 2010/4, 137-157.

Ujváry Gábor, „Iskola” a határon túl: a Római Magyar Intézet története 1912-1945, Levéltári Szemle, XLV. évf. (1995), 4, 3-27.

Ujváry Gábor, Tudományszervezés – történettudomány – forráskritika, Levéltári Szemle, XLIV. évf. (1994), 3, 10-26.

2.      Ajánlott irodalom

2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről

Bába Iván (szakmai főszerk.), Diplomáciai lexikon, Éghajlat Könyvkiadó, Budapest, 2018.

Gál Vilmos, Világkiállító magyarok, Holnap Kiadó, Budapest, 2008.

Görög Ibolya, Protokoll – az életem, Athenaeum Kiadó, Budapest, 2017.

Hankiss János, A kultúrdiplomácia alapvetése, Debrecen, 1937.

Hidasi Judit, Interkulturális kommunikáció, Scolar Kiadó, Budapest, 2008.

Malota Erzsébet – Mitev Ariel, Kultúrák találkozása, Alinea Kiadó, Budapest, 2013.

Margitay Tihamér, Az érvelés mestersége, Typotex Kiadó, Budapest, 2012.

Pritz Pál (szerk.), Magyarságkép a 20. században, Limes XXI. évf., 2008/2-3.

Ujváry Gábor, A harmincharmadik nemzedék. Politika, kultúra és történettudomány a „neobarokk társadalomban”, Ráció Kiadó, Budapest, 2010.

Ujváry Gábor, Bécs és a magyar kulturális külpolitika. Kulturális hídfőállások. A külföldi intézetek, tanszékek és lektorátusok szerepe a magyar kulturális külpolitika történetében, II., Ráció Kiadó, Budapest, 2017.

Ujváry Gábor, Kulturális hídfőállások. Az I. világháború előtti időszak és a berlini mintaintézetek, Ráció Kiadó, Budapest, 2013.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Magas szinten ismeri és a magabiztos gyakorlati használhatóság követelményeinek megfelelően érti és értelmezi a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket. Tájékozott a főbb civilizáció- és kultúraelméletekben, valamint ismeri az egyes régiók főbb gazdasági, politikai és társadalmi tendenciáit. Ismeri a világ főbb civilizációinak, kultúrkörének a sajátosságait. Rendszerezett ismeretekkel rendelkezik a magyar, az európai és az Európán kívüli politikai rendszerekről, valamint a kormányzati rendszerek domináns nemzetközi típusairól.

b) képességei

Képes megérteni az egyes államok főbb külpolitikai döntéshozatali mechanizmusát. valamint képes tájékozódni a különféle nemzetközi szervezetek döntéshozatali mechanizmusában. Képes definiálni a nemzetközi rendszer egyes szereplőinek gazdasági, politikai és kulturális érdekeit, illetve azok összefüggésrendszerét. Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására. Képes a társadalmi konfliktusok és problémák bonyolult rendszerében eligazodni, szűkebb szakterületén elmélyültebb ismereteire építve aktívan be tud kapcsolódni a konfliktusok feltárásának munkálataiba.