Tantárgy adatlapja
Az előadás célkitűzése áttekinthető filmtörténeti vonulat megrajzolása. A tárgyalt szövegek, az említésre kerülő filmek, alkotói életművek szoros kapcsolatban vannak az általuk megélt, bemutatott valósággal – vizsgálatuk nemcsak filmtörténeti, hanem társadalom-, politika, vagy épp gazdaságtörténeti vonatkozásokkal is szolgálhat. Ez a valóság-viszony tehát a félév során a magyar filmtörténet alkotóival, filmes mozgalmaival kapcsolatba hozható, így a filmtörténet túlmutat önmagán: az adott időszak fényérzékeny, mozgóképi lenyomataként áll előttünk.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Némafilmgyártás. 1896-1931. Palatinus. 2003. 61-86; 340-360.
Balogh Gyöngyi – Király Jenő: „Csak egy nap a világ…” A magyar film műfaj és stílustörténete 1929-1936. Magyar Filmintézet. 2000. 125-146.
Bikácsy Gergely: A magyar film 1896-2003. in Új Oxford Fim enciklopédia. A világ filmtörténetének kézikönyve. Glória Kiadó. 2003. 803-828.
Gelencsér Gábor: Tönkrement életek indulója. Gothár Péter. in Uő: Más világok. Filmelemzések. Palatinus. 2005. 184-199.
Győrffy Miklós: Századvégeink. Enyedi Ildikó: az én XX. századom. in Uő: A tizedik évtized. A magyar játékfilm a 90-es években és más tanulmányok. Palatinus-MNF. 2001. 245-256.
Balogh Gyöngyi - Gyürey Vera – Honffy Pál: A magyar játékfilm története a kezdetektől 1990-ig. Műszaki Könyvkiadó-MNFA. 2004. 286-298.
Veress József: A magyar film története. Anno Kiadó. 2005. 191-192.
Előadási jegyzetek
Ajánlott irodalom:
Balogh Gyöngyi - Gyürey Vera – Honffy Pál: A magyar játékfilm története a kezdetektől 1990-ig. Műszaki Könyvkiadó-MNFA. 2004. 42-66; 66-91; 92-104; 119-124; 124-162; 171-190; 191-239; 240-275.
Győrffy Miklós: Párhuzamok és kereszteződések. A magyar irodalom és film kapcsolatai a hatvanas és hetvenes években. in Uő: A tizedik évtized. A magyar játékfilm a 90-es években és más tanulmányok. Palatinus-MNFA. 2001. 172-204; 257-371.
Veress József: A magyar film története. Anno Kiadó. 2005. 41-132; 164-192.
Zalán Vince (szerk.): Magyar filmrendezőportrék. Osiris. 2004.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
b) képességei
Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
Magabiztosan kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket.
Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
A kommunikáció és médiakutatás területén képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletet hozni, és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat megfogalmazni.
A gyakorlati alkalmazhatóság szintjén képes szakterületére vonatkozó (személyközi, csoportos, nyilvános, szervezeti, kultúraközi és tömegkommunikáció) döntéshozatali folyamatokban döntéseket hozni
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
d) autonómiája és felelőssége
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
