Tantárgy adatlapja
A médiakutatás kurzus elsődlegesen a kutatási technikák megismertetését célozza a hallgatók számára. Feladatának tekinti, hogy a szeminárium résztvevői konkrét elemzések révén próbálhassák ki a különböző médiakutatási technikákat, melyek módszertanának megismertetése és alkalmazása egyaránt az óra feladatai közé tartozik. A hallgatók az órán médiaelemzés révén kurrens társadalmi jelenségeket vizsgálnak. A megismert módszerek között szerepel: a tartalomelemzés, a diskurzuselemzés, a narratívaelemzés, a szemiotikai- és retorikai elemzés, valamint az intézményelemzés. A hallgatók az egyes területek szakmai megismerése után, órai feladatban közösen elemeznek, majd tudásukról saját kutatási feladat elvégzésével adnak számot.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Stokes, Jane: 2008. A média- és kultúrakutatás gyakorlata. Gondolat Kiadó, Budapest. ISBN 9789636931223
Belinszki Eszter: 2000. A kritikai kultúrakutatás a médiaelemzés gyakorlatában. In.: Médiakutató 2000. ősz
Császi Lajos: 2008. Médiakutatás a kulturális fordulat után. In. Médiakutató 2008. ősz
Krippendorff, Klaus. 1995. A tartalomelemzés módszertanának alapjai, Balassi, Budapest. ISBN 963 7873 80 5
Tikk Domonkos. 2007. Szövegbányászat, Typotex Kiadó, Budapest. ISBN 978 963 9664 45 6
Ajánlott irodalom:
Bertrand, Ina – Hughes, Peter, 2005. Media Research Methods. New York. Palgrave. ISBN 978033 3960 943
Jensen, Klaus B.– Jankowsky, Nicholas W. (eds.), 2002. A Handbook of Qualitative Methodologies for Mass Communication Research. London, Routledge. ISBN 0 203 40980 9
Treadwell, Donald, Introducing communication research, Thousand Oaks, Sage, 2011. ISBN 978 1 4129 4457
Vicsek Lilla, Fókuszcsoport. Elméleti megfontolások és gyakorlati alkalmazás, Bp., Osiris, 2006. ISBN 963 389 882 X
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
b) képességei
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai norm&aacu
te;inak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.