Tantárgy adatlapja
Bemutatja a hallgatóknak a média, valamint a társadalom kapcsolatát, lehetőségeit és az egyes műfajok korlátait: az akusztikus és vizuális hatások sokrétűségét, az információ-átadás lehetőségének ebből fakadó sokszínűségét. Tárgyalja a közszolgálati és a kereskedelmi rádiózás és televíziózás közötti hasonlóságokat és különbségeket, az országos, a helyi és a regionális, vagy kisközösségi rádió, televízió sajátosságait, műfaji eltéréseiket, de természetesen kitér az újmédia által jelentősen megváltoztatott médiafogyasztási szokásokra is. A szeminárium vázlatosan megismerteti a hallgatókkal a különféle sajtóműfajokat: a hír alapú, az átmeneti és a véleményműfajok egyaránt. A tantárgy célja továbbá, hogy a nemzetközi sajtó- és médiatörténetből bontakoztassa ki a kortárs médiarendszereket és azok tipológiáját, a hazai és a nemzetközi sajtórendszert, különös tekintettel az angolszász és a német nyelvterület médiaviszonyaira, valamint egyes médiaszabályozási kérdéseire. Röviden tárgyalja a nyomtatott és az elektronikus sajtó történetét, ill. kitér az egyes médiumok erősségeire és gyengeségeire a demokrácia intézményeinek támogatása szempontjából. A kurzus tehát lényegében segíteni kívánja az eligazodást a részletes és mélyreható tömegkommunikációs tanulmányok kezdetén kitérve a magyar média sajátosságaira, annak működésére.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Barbier, Frédéric - Lavenir, Catherine B.: A média története. Budapest, Osiris, 2004. 13-23., 229-352., ISBN 9633896436
McQuail, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. 9-10. fejezet. Médiastruktúrák és m&eacut
e;diaintézmények. Globális tömegkommunikáció. 13-129. ISBN 9789633895641
Pokol Béla: Médiahatalom. Budapest, Windsor, 1995, 9-38., 72-83., 114-131., 173-193. ISBN 9638547227
Balázs Géza: Médiaműfajok. Budapest, Magyar Rádió, 1999. 33-55., ISBN 3634632535
Angelusz Róbert – Tardos Róbert – Terestyéni Tamás (szerk.): Média, nyilvánosság, közvélemény (szöveggyűjtemény), Budapest, Gondolat, 2007. 308-337., ISBN 9789639610934
Ajánlott irodalom:
Gálik Mihály – Polyák Gábor: Médiaszabályozás. Budapest, KJK Kerszöv., 2005. 253-293, 345-367., 106-128., 321-366., 419-432., ISBN 9789632248608
Terestyéni Tamás (szerk.): Közszolgálatiság a médiában. Budapest, Osiris, 1995. 9-31, 45-53., ISBN 9633790786
Kókay György – Buzinkay Géza–Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Budapest, MÚOSZ, 1994. ISBN 9639309036
Briggs, Asa – Burke, Peter: A média társadalomtörténete Gutenbergtől az internetig. Budapest, Napvilág, 2004. 21.104., ISBN 9639350451
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról.
b) képességei
Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
Magabiztosan kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakut
atási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
