Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A hallgatók a félév során a kurzus keretében megismerkednek a magyar eszmetörténet modern korszakával a 19. század derekától egészen a 20. század közepéig. A kurzus célja, hogy a magyar politikai eszmetörténetet nemcsak a magyar politikai közösség történetébe, hanem a magyar filozófiai gondolkodás hagyományába is beágyazva tárgyalja. A tantárgy a reformkortól a kommunista hatalomgyakorlásig tárgyalja a legfontosabb szerzőket és műveket.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Témakörök: magyar filozófia- és eszmetörténet a reformkorban, a Széchenyi-Dessewffy vita, a Kelet Népe vita, municipalisták és centralisták vitája, az „ifjú konzervativizmus” reflexiói, József nádor szerepe a korszakban, Kemény Zsigmond és Eötvös József nézetei, eszméi, Asbóth János és Beksics Gusztáv, Jászi Oszkár és Szabó Ervin, a Nyugat, Szabó Dezső, Bajcsy-Zsilinszky Endre, a keresztényszocializmus (Giesswein, Prohászka), a Bethlen-kurzus keresztény-konzervatív eszméi, a legitimizmus eszméi, Szekfű Gyula és a harmincharmadik nemzedék, az Európa-gondolat hazai képviselői, a radikális jobboldali eszmerendszer magyar gondolatalkotói, a népi írók, Bibó István eszmerendszere, a Barankovics-kísérlet.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A kurzus során a résztvevők elsajátítják a legfontosabb hazai eszmeáramlatok – mint a reformkori liberalizmus, a konzervativizmus, a népi-urbánus vita vagy a különböző demokratikus és autoriter törekvések – érvelési logikáját és fogalmi készletét. A hallgatók gyakorlatot szereznek a modern publicisztikai és politikai szövegek kritikai elemzésében, megtanulják azonosítani a politikai üzenetek mögött meghúzódó ideológiai gyökereket, és képessé válnak a történelmi párhuzamok szakszerű, manipulatív elemektől mentes alkalmazására. Ez a tudás közvetlenül hasznosítható a média, a politikai tanácsadás, a közgyűjteményi munka vagy a diplomácia területén, mivel olyan elemzői látásmódot ad, amellyel a szakember magabiztosan navigál a nemzeti identitásról, az európai integrációról és a társadalmi modernizációról szóló, sokszor éles jelenkori diskurzusokban.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon. 2. Századvég Kiadó, Bp., 2010. (ISBN 978-963-7340-888)
Takáts József: A megfelelő ötvözet. Politikai eszmetörténeti tanulmányok. Osiris, Budapest, 2014. (ISBN 978-963-276-038-4)
Kovács Kiss Gyöngy, Romsics Ignác (szerk): A mi 20. századunk. Kolozsvár, Komp-Press - Korunk, 2011.
Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet. Budapest, Osiris. 2001. (ISBN 978-963-389-027-1)
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Romsics Ignác (szerk): A magyar jobboldali hagyomány, 1900–1948. Budapest, 2009. (ISBN 978-963-276-030-8)
Ujváry Gábor (szerk.): A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Budapest, Ráció Kiadó, 2011.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A kurzus elvégzése után a hallgatók képessé válnak a filozófia és a politikai eszmetörténet alapfogalmainak szabatos használatára, ismeretekkel rendelkeznek az egyetemes filozófiatörténet és a magyar filozófiatörténet főbb problémáiról, irányzatairól és történetéről a 19. század közepétől a 20. század derekáig, és tájékozódni tudnak az egyetemes és magyarországi szellemi folyamatok kölcsönhatásaiban. Átfogó képet kapnak a tárgyalt szövegek kontextusáról: a modern magyar politikai intézményrendszer működéséről, és megismerkednek a legfontosabb művekkel és azok értelmezési lehetőségeivel.
Célunk, hogy a hallgatók minta-feldolgozások alapján képesek legyenek a közelmúlt történelmi folyamatai, jelenségei és személyiségei önálló elemzésére. A magyarországi eszmetörténet folyamatait mindvégig az európai trendekbe ágyazottan érzékeljék és értelmezzék, elsajátítsák azok sajátos és eltérő jellegét illetve közös metszéspontjait.
