A Modern magyar irodalom 1. elnevezésű tantárgy a késő modernitás első szakaszáról szólva azt a nemzedéki fellépést kívánja körvonalazni, a melyik a 19-20. század fordulóján a romantikus irodalomfelfogással és az államilag kanonizált irodalom elleni fellépéssel új esztétikai és poétikai rendszert kívánt kialakítani. Ez a generáció elhárította a nép-nemzeti irodalom szerepértelmezését, mintának a francia költészettani változásokat tekintette (ezeket a tapasztalatokat kiegészítette később a német és az angol nyelvű irodalmak tapasztalatával és irodalom-interpretációjával).

Az  új irodalmat teremteni akarók részint az újságírásban szereztek maguknak tapasztalatot (Ady Endre), részint a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán, Négyesy László stílusgyakorlatán tudatosíthatták, miként él a kortársaikban a nép-nemzeti irány megújíthatóságának a gondolata (Oláh Gábor), miként képzelik egyesek az irodalom és a társadalmi célok összekapcsolhatóságát (Bresztovszky Ernő), hogyan kívánták  egyszerűen átvenni a századvég hangulatát (György Oszkár), hogyan próbálták meg visszahelyezni a lírai őszinteséget jogaiba (Tóth Árpád), mások pedig a szubjektív költészet helyett az objektív lírát tekintették mintának, filozófiailag kívánták megalapozni a költészetüket, be akarták fogadni a kulturális, filozófiai, vallástudományi tapasztalatokat (Babits Mihály), megint mások az irodalmat öncélúnak tekintették, elhárítva a költészet és az etika bármilyen összekapcsolását (Kosztolányi Dezső). Ez a nemzedék éppen csak az első kötetek publikálásán volt túl, amikor Kassák Lajos megindította lapját, közreadta első kötetét, minden más törekvéstől eltérő ambíciókkal lépett be az irodalomba.

 Az 1900-as években indult költők és írók ugyanakkor különleges kultúratudományi helyzetben érezhették magukat. Érzékelniük kellett miként alakult át a világról, a társadalomról és az emberről korábban vallott felfogás.  Mindezt valamilyen formában appercipiálniuk kellett, ugyanúgy, mint ahogyan a millenniumi  álmokat, a 20. századi magyar történelmi valóságot. A kurzus feladata annak az érzékeltetése, miként élhettek egymás mellett modernitások, hogyan kerülhettek alkotók egymással párbeszédbe. Fontos annak nyilvánvalóvá tétele, hogy nem szűkíthető a korszakról szóló diskurzus egy-egy, a mai irodalomértelmezéshez közel álló alkotás mérlegelésére. Meg kell próbálni felmutatni mindazt, aminek a korszakban vitathatatlan önértéke volt.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező olvasmányok:

Változó művészetfogalom. Kortárs frankofon művészetelmélet, vál. és szerk. HÁZAS Nikoletta, Bp., Kijárat Kiadó, 2001. ISBN 963 9163 59 X

 KULCSÁR SZABÓ Ernő, Irodalom és hermeneutika, Bp., Akadémiai Kiadó, 2000. ISBN 963 05 77550

A magyar irodalom történetei, II-III., főszerk. SZEGEDY- MASZÁK Mihály, Bp., Gondolat Kiadó, 2007.

A Nyugat párbeszédei. A magyar irodalmi modernizáció kérdései, szerk. FINTA Gábor, Horváth Zsuzsa, Sipos Lajos, Szénási Zoltán, Bp., Argumentum Kiadó, 2011. ISBN 978 963 446 613 4

Kocsi-út az éjszakában, szerk. FŰZFA Balázs, Esti kérdés, szerk. FŰZFA Balázs, Hajnali részegség, szerk. FŰZFA Balázs, Szombathely, Savaria University Press 2011. ISBN 978 963 98892 81 2; 2009. ISBN 978 963 9882 35 5; 2010. ISBN 978 963 9882 58 4