Tantárgy adatlapja
A Modern magyar irodalom 1. (A modernitás első szakasza) elnevezésű tárgy a modernség első szakaszát mutatja be, a hatástörténeti szempontból meghatározónak bizonyult életműveket állítva a figyelem középpontjába (Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Füst Milán, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Kaffka Margit). Részletesen szól a modernség értelmezésének módozatairól, a Nyugat c. folyóirat szemléleti irányairól, s az irodalomtörténet-írás korszak retorikáiról (esztéta modern, klasszikus modern, klasszicizált modern, hagyományőrző modern stb.). Átfogó képet ad a lírai nyelv és az elbeszélő műfajok meghatározó változatairól. A modern magyar irodalom főbb stílusirányzatait európai összehasonlító távlatból értelmezi (szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió). A magyar történeti avantgárd irányzatairól és vitáiról a mozgalom európai forrásainak a feltárásával ad áttekintést. Az előadás vizsgálja a modern magyar irodalom kibontakozásának és az európai modernségnek a kapcsolatát, szubjektum, nyelv és kultúra összefüggéseit, valamint a modern irodalom hatás- és befogadás történetét.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező olvasmányok:
A magyar irodalom történetei, II-III., főszerk. SZEGEDY- MASZÁK Mihály, Bp., Gondolat Kiadó, 2007.
A Nyugat párbeszédei. A magyar irodalmi modernizáció kérdései, szerk. FINTA Gábor, HORVÁTH Zsuzsa, SIPOS Lajos, SZÉNÁSI Zoltán, Bp., Argumentum Kiadó, 2011. ISBN 978 963 446 613 4
Dobos István, Észrevételek Kappanyos András: A modernség változatai – koncepciótanulmány az új magyar irodalomtörténeti kézikönyvhöz – című vitaindítójához, ItK, 2019, 123:2 pp. 232-246.
Gyula Somogyi: Steven S. Serafin (ed.), Dictiona
ry of Literary Biography Vols 215, 220, 232. Twentieth-Century Eastern European Writers. The Gale Group, Detroit, 1999-2001. Hungarian Studies 17. No. 2. (2003) 314-318.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Rendelkezik a magyar nyelv és irodalom tanításának a Nemzeti alaptantervben és kerettantervben meghatározott ismeretanyagához szükséges korszerű nyelv- és irodalomtudományi, társtudományi, valamint anyanyelv- és irodalompedagógiai ismeretekkel.
Ismeri a modern irodalom- és nyelvtudomány alapjait, tudományos módszereit az irodalomtörténet-írás, a korszakolás, a szövegfeldolgozás, valamint a nyelvi elemzés terén.
Ismeri az irodalmi művek értelmezésének többféle tudományos eljárását, az irodalmi műnemek és a legfontosabb műfajok leírására és értelmezésére használt fogalmakat.
b) képességei
Képes a tudás tantervi és tanulási területi összefüggésekbe ágyazására, elősegíteni a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését, megismertetni a tudományterület értékeit és kutatási eljárásait; képes az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségek kialakítására a tanulókban.
Képes magát szakszerűen kifejezni, szóban és írásban, valamint szaktárgyi, szakmódszertani kompetenciáit adaptív és kreatív módon alkalmazni az anyanyelvi, illetve az irodalmi nevelés folyamatában.
Rendelkezik az egyéni, a közösségi sajátosságokhoz igazodó, a megértő műélvezetet, valamint a közösségi interpretációt, a szóbeli és az írásbeli nyelvi fejlesztést, az anyanyelvi, illetve irodalmi ismeretbővítést támogató szakmódszertani felkészültséggel.
c) attitűdje
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a nyelvtudomány és az irodalomtudomány területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
